Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

tükre a portyázó körúlon lévő ördög, a bozontosfejii sötét Lucifer valahol a Palánk alatt szendergett, de természetesen fülét rögtön hegyezni kezdte az asszonyi kacajra. Ahá, tudom miről van szó; no majd elviszlek szép virágszál! — gondolta magában, azután egyet ugrott és sutty! már bele is bujt Rozina asszonyba, kényelmesen körülcsavarodva annak sebesen dobogó szive körül. Ha az asszony szarvat rak férje fejére, azzal kevésbbé lörődik a hölgyvilág, mintha himnemü házastárs rúg ki a hámból. A szemfüles női szakszervezet ilyenkor vágtatva viszi a hirt a károsult feleségnek. Most is igy történt. Zsámbokréthy Palné a lekvárt kevergette valami hosszú kanállal, nem sejtve, hogy munkáját váratlanul megzavarja az árguspillantásu csizmadiáné: „Nemzetes asszony! Téns asszony, kutya van a kertben j Pálné asszony kezéből menten kiesett a kanál, a jó hirt hozó szomszéd pedig elégedetten zöttyent a vizespadra. No ennek ugyan megadtam. Mi történt azután, arról keveset monda protocollum. Csak annyi derül ki, hogy Pálné asszony kardosmenyecske lehetett, mert sajátkezíileg fogta fülön a szép Rozinát, elszállítva Nyitra várába. De nem vezeklésül a templomban, hanem bünhődésre a sziklafészek pokolfenekű börtönébe. Ott sorvadt azután a remek virágszál kenyéren-vizen, cincogó patkányok-békák hideg társaságában. Ha női teremtmény háromszáz év előtt meggondolatlanul s még hozzá ügyetlenül paráználkodni merészelt, akkor feje fölött könnyen károgni kezdtek a varjak. A jelen borús képét amugyis feketére festette a tény, hogy a nemes magistratus ügyészét véletlenül Vranának hivták. Ez a familia egyik vármegyében Varjú, a másikban Vrana, mert név állandóság akkor hiányzottá 8