Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)
Zeneszó, felköszöntők, jókívánságok, vig lakoma és tréfák hosszú sora tölti ki az időt, — természetesen mindez az elmaradhatatlan tánccal van egybekötve. Az asszonyok és leányok művészi kivitelű, szalagokkal és virágokkal feldiszitetl buzakoszorút fonnak, melyet üdvözlőbeszéd kíséretében adnak át a vendéglátó aratógazdának. Sok helyüli megmaradt a zsákbanfutás, lepényevés stb. szokása is. A vig aratómunkások és meghívott vendégek a hajnali órákig maradnak együtt és ropják a táncot. AZ EGYHÁZI ÜNNEPEKRŐL tömör összefoglalásban az alábbiakat lehet elmondani: A KARÁCSONY a gyermekek örömleli magasztos ünnepe, változatlanul maradt meg régi szokásaiban is. A feldíszített karácsonyfa, ajándékozások, jókívánságok szokása a régi, de a betlehemesek gyermekraja egyre gyérül. Éjfélkor a templomba vonul a falvak vallásos népe és az éjféli misét áhítattal hallgatja végig. A legtöbb babona a karácsonyi ünnep alkalmával ujul fel esztendőről-eszlendőre. A SZILVESZTER-esl meghitt családi ünnepség a falvakban és a vig hangulatban eltöltött ünnepi vacsora után szokásos a vendéglátás. A babona egyébként szilveszter estjén is bőségesen arat. Az ÚJÉVI köszöntők kimeríthetetlen sora divik ma is a környék palóc falvaiban, úgy versben, mint prózában. E tekintetben nincsenek jellegzetes szokások, hanem csupán általános vonatkozásúak, melyek a távolabbi vidéken is egyformán ismeretesek. VÍZKERESZTKOR néhány faluban szokás még a lakás kiszenlelése, a „koledálás" és háromkirályjárás. Eme öí 'égi népszokás régi fénye azonban egyre jobban halványul. Ma már csak a nagyon vallásos palóc hive a régi lakáskoledálásnak. HÚSVÉT ünnepe változatlan erővel tölti be a vallásos palócság lelki világát. A templomi ájtatoskodás, 160*