Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

a feltámadás ünnepének megülése, úgy mint a húsvéti öntözés megmaradt uralkodó szokásnak. Az egyes falvakban a locsolás módja — főleg az utóbbi években — jelentős változáson ment át. Mig azelőtt majdnem kivétel nélkül minden palóc faluban az a szokás járta, hogy a leányt a kúthoz cipelték és ugy meglocsolták, hogy az fürdésnek is beillet, — az elmúlt években ez a szokás szerényebb kereteket kapott és egy kancsó friss viz, vagy rózsavíz helyettesiti a kut alatti hidegfürdőt. PÜNKÖSD ünnepét egyházi szempontból változatlanul ülik meg a falvakon, sok helyütt, igy többek közölt Berencsen, Kálazon, Menyhén divatban van ma is a májusfa ültetés. Ezt a szokást, mely azonban tért vészit, a környékező szlovák falvak lakóitól vették át. A legények kedvesük ablaka elé ültetik a májusfát, melynek értelme általánosan ismert, A palóc falvakban ma is nagyszámú babonában hisznek. A babonás szokások azonban csak jelentéktelen töredékei annak a babonatömegnek, mely évszázadokon át uralta a falvak lakóinak gondolatvilágát. Azon szokásokan kivül, melyek a pogányságban leiedzettek, számos maradt fenn és érdekes, hogy a vallásos alaptermészetü palóc lelkét mennyire itatta át a babonában való hit. A BOSZORKANYJARAS babonája, mely egészen a legutóbbi időkig maradt meg, egyre jobban veszti hiveit és a fiatal generáció nem hisz már benne. Ezzel szemben hisznek a szellemekben és egy esti árnyék, falevélzizegés, vagy távoli sikoly könnyen rettenti meg a babonás palócot. A SZEMMELVERÉS. RÁOLVASÁS, ASZALVANY LEMÊRÊS babonájában való erős hit elsősorban annak tudható be, hogy a kuruzslás ma is változatlan erővel tombol. Az ÖNGYILKOS LELKE a babonás hiedelem szerint visszajár és elemi csapásokat hoz. Az újszülött keresztelésével kapcsolatban megmaradt az a régi babonás hit, hogy ha idejében 11 161