Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

megszaporodása. Főleg a fiatalság egyre több szlovák kifejezést használ, vagy formál át. így különösen a városhoz közelfekvő falvakban válnak otthonossá ez idegen, főleg szlovák szavak. Az öreg magyar-palóc azonban nem keveri a nyelvet és konzervatív módon ragaszkodik az egykori kifejezési formákhoz. A nyilravidéki falvak dialektusának minden tekintetben jellemző palóc hangtani és alaktani hasonlatai vannak és ha a nyelvjárás talán nem is nevezhető száz százalékos palócnak, — egyike a legérdekesebb palócos nyelvkeveréknek, mely részben mátyusföldi, rábavidéki és Barson keresztüli nyugati palóc nyelvben találja meg magát. A gyökeres palócos hatás a legerősebb a Zobor alján fekvő magyar falvakban. Itt egyes helyeken éppen a kiegyenlítő hatás hiánya következtében, — az elszigetelődés természetes következményeként maradtak meg azok a nyelvjárási típusok, melyek tisztán őrizték meg sajátosságaikat. E falvak nyelvének önálló, érdekes fejlődése arra vezethető vissza, hogy a magyar vidékkel való közvetlen érintkezés lehetősége csökkent s igy a típussá váló nyelvsajátosságok belső erőtől duzzadva szinte példátlanul fejlődve adták önmagukat. A világháború zuhataga e nyelvnél természetesen bizonyos eltéréseket eredményezett, melyek bár érdekesek, kétségtelenül a palóc nyelvezet rovására mentek. Erre az időre esik a legkülönfélébb idegen szavak összevisszaságban való használata, a hivatalos kifejezések, fogalmak keverése, mely az eredeti palócos nyelvkeveréknek, — eredetisége rovására — érdekes színezetet adott. A palócos nyelvjárás fészke Béd, Csilár, Gerencsér, Ghymes, Kolon, Lajosfalu, Menyhe, Nagycétény, Pográny, Zsére, de a távolabbi magyar községekben is erősen kiérezhető a palóc hatás. Egy-egy faluban az évszázadok során kialakultak külön kis nyelvszigetek, melyek nemcsak színezik a nyelvet, de mintegy átme154*