Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - Az előkészületek
86 A MÁSODIK CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS A Magyar Parlamenti Pártok Népszámlálási Bizottságának becslése szerint a csehszlovákiai magyarság száma az 1930. decemberi népszámláláskor eléri majd a 816 800-at. a növekedés 1921 februáijához viszonyítva tehát meghaladja a 70 000 főt. 2 A magyar pártok sajtójában is napvilágot láttak bizakodó cikkek a magyarság számának alakulásával kapcsolatban. A népszámlálás eredménye „meggyőződésünk szerint kedvező lesz: a magyar nemzetiségi kisebbség száma és fajsúlya nem fog kicsinynek találtami" — írta optimistán Halmi Béla, a Magyar Nemzeti Párt kassai körzetének alelnöke. 4 3 • • • A csehszlovák államhatalom, valamint a túlfűtött nemzeti érzéssel telített többségi társadalom törekvései és elvárásai semmiképpen sem voltak összhangban a magyar nemzeti kisebbség érdekeivel, s ezek elsőrendű támogatókra leltek a magyarellenes nacionalizmustól áthatott helyi hatóságok, társadalmi szervezetek, intézmények és egyesületek minden rendű és rangú képviselőjében. A cél a következő volt: a szlovák és rutén többségű vidékek szórvány magyarságának teljes eltüntetése, a vegyes lakosságú helységek szlovák többségűekké tétele, a tiszta magyar falvakban pedig kisebb-nagyobb szlovák kisebbség kimutatása. A szlovák nemzeti expanzió korifeusait már évek óta sarkallta a felvidéki magyarság hatékony visszaszorításának, sőt teljes asszimilációjának vágya. Időről időre már a népszámlálás előtti években is felszínre tört a türelmetlen magyargyűlölet. Eklatáns példája az ilyen törekvéseknek a „dél-szlovákiai szlovák egyetemisták" 1929. szeptember 15-i érsekújvári gyűlése, amelyen az ünnepi beszédet mondó Alois Kolísek pozsonyi egyetemi tanár — de a többi szónok is — többek között a Felvidék magyarlakta területei teljes elszlávosításának szükségességéről beszélt. 4 4 A szlávosítás folyt is annak rendje s módja szerint. Az újabb csehszlovák népszámlálás lett volna hivatott „lemérni" az előző évtized ilyen irányú törekvéseinek sikerességéL A magyarlakta területeken működő szlovák közalkalmazottak tetemes része is lelkes híve volt a magyarság beolvasztásának, illetve statisztikai visszaszorításának. Többek között Jozef Čajka udvardi jegyző is ezeknek a törekvéseknek adott hangot a Slovenský denník hasábjain. Dél-Szlovákia színtiszta magyar falvai — okoskodott az udvardi jegyző — csak látszatra magyarok, mivel szerinte azokban, mint például az ő szolgálati helyén, Udvardon is, sok szlovák származású vagy szlovák nevű család is él. Semmi kétség, ezek egytől egyig elmagyarosodott szlovákok, akiket majd mind szlovák nemzetiségűnek kell beírni, függetlenül attól, hogy magyar anyanyelvűek és csak magyarul
