Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - Az előkészületek

AZ ELŐKÉSZÜLETEK 71 ellenőriz, biztatni fog, fölbátorítja nemzettestvéreit és egyetlen csalafintaság sem fogja váratlanul érni. Az egész évet arra használja föl, hogy megkovácsolja a kisebbség erős és áttörhetetlen falanxát, mintegy kiképezze önmagát a népszámlálásra" — helyezte kilátásba a magyar pártok központi sajtóorgánuma.

7 A Prágai Magyar Hírlap már 1930 elején több cikkben is foglalkozott a közelgő népszámlálással, és szinte mindegyikben annak nagy nemzetpolitikai jelentőségére hívta fel a magyarság figyelmét. Vécsey Zoltán például a lap januári számaiban egész cikksorozatban elemezte az 1921. évi népszámlálás eredményeit, felvázolta az 1930. évi népszámlálás kilátásait és várható eredményeit, elsősorban a magyar közvélemény megfelelő felkészítése céljából. Vécsey szerint a magyarság politikai pártjaira, valamint a magyar sajtóra hárul a feladat, hogy a kisebbségi magyarság minél szélesebb rétegeivel megértessék, mekkora jelentősége van a népszámlálásnak a csehszlovákiai magyarság kisebbségi-nyelvi jogai biztosításának szempontjából. A nyelvi jogok birtoklásának feltétele ugyanis a legalább 20 százalékos arány elérése az egyes bírósági járásokban.

8 Vécsey Zoltán egyik cikkében a csehszlovákiai magyarság várható számát is megpróbálta kiszámítani az 1921. évi népszámlálás és a magyarság természetes szaporulata alapján. Prognózisa szerint az 1930. évi népszámlálásnak legalább 815 000 magyart kell találnia a Csehszlovák Köztársaságban.

9 Bár Vécsey Zoltán számításai a realitás talaján mozogtak, előrejelzése egyáltalán nem volt hitelesnek tekinthető, mivel nem számolt sem az államhatalom újabb statisztikai magyartalanítási hullámának, sem a természetes, kényszerű, valamint színlelt asszimiláció érvényesülésének tényével. • * * Az Állami Statisztikai Tanács népszámlálással kapcsolatos előkészületi munkálatai eredményeinek 1930. február 6-i közzététele után még jobban felélénkült a sajtó és a közvélemény érdeklődése az év decemberére beharangozott nagy nemzeti-nemzetiségi erőpróba iránt. Amint arra már utaltunk, mind a sajtót, mind az újságolvasókat leginkább a nemzetiség felvételének az Állami Statisztikai Tanács Népszámlálási Bizottsága által elfogadott alapelvei érdekelték. A legtöbb napilap több cikkben is visszatért ehhez a témához. A České slovo szerkesztősége 1930. február 8-án egyenesen az Állami Statisztikai Tanács elnökéhez, Jan Auerhanhoz fordult — aki egyben az Állami Statisztikai Tanács Népszámlálási Bizottságának is tagja volt —, s újabb tájékoztatást kért tőle a népszámlálással, természetesen mindenekelőtt a meg-