Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - Az előkészületek
72 A MÁSODIK CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS számlálandó népesség nemzetisége megállapításának módjával kapcsolatban. Auerhan a České slovo szerkesztőjének adott interjújában többek között kifejtette, hogy a népszámlálást nagyon sokan félreértik és félremagyarázzák, mivel abban egy bizonyos nemzeti-nemzetiségi erőpróbát látnak. Szerinte ez helytelen, mivel a népszámlálás nem politikai aktus, hanem tudományos felmérés, amelynek mindig az igazságot, a tényleges állapotokat kell tükröznie. A nemzetiségi állapotok felmérésének az Állami Statisztikai Tanács által tervezett módját Auerhan teljesen korrektnak és igazságosnak tartotta. Arra a kérdésre, hogy nem volna-e kézenfekvőbb a megszámláltak nemzetiségi hovatartozását egyenes, szabad bevallás útján bejegyezni, tehát az egyén anyanyelvétől vagy legjobban beszélt nyelvétől függetlenül, az Állami Statisztikai Tanács elnöke nemmel válaszolt, mivel nézete szerint ez teret nyitna a legszélesebb nemzeti-nemzetiségi agitációnak, amely hasonlítana egy választás előtti korteshadjáratra. A „zsidó nemzetiség" kategóriájával kapcsolatban Auerhan kifejtette, hogy az Állami Statisztikai Tanács álláspontja szerint zsidó nemzetiségűnek csak az jelentkezhet majd, aki beszéli is vagy a héber, vagy a jiddis nyelvet. 1 0 A magyar pártok sajtója általában megelégedéssel nyugtázta a nemzetiség felvételének az Állami Statisztikai Tanács által lefektetett alapelveit A Prágai Magyar Hírlap 1930. február 8-i száma elismeréssel fogadta a nemzetiség és az anyanyelv, illetve legtökéletesebben beszélt nyelv összekapcsolásának elméletét valamint azt az elvi álláspontot is, mely szerint a zsidó nemzetiség feltétele a héber vagy jiddis anyanyelv ismerete lesz. A magyar pártok központi napilapja szerint az ilyen kritériumok alapján lebonyolított népszámlálás a magyarság számának tetemes növekedését fogja eredményezni, már csak abból az okból kifolyólag is, mivel „most izraelita vallású magyar testvéreink is — mint a múltban — a magyar nemzetiség rubrikájába kerülnek be". A lap szerint ennek különösen a városokban kellene ismét föllendíteni a magyarság százalékarányát, mivel reálisan elvárható, hogy a magyar nyelvű, kultúrájú és érzelmű zsidóság magyar nemzetiségűnek is vallja majd magát. A Prágai Magyar Hírlap végezetül találóan szögezte le, hogy „az 1930. esztendő legfontosabb belpolitikai aktusa a népszámlálás lesz, és ezért a magyarság politikai munkájának arra kell irányulnia, hogy felvilágosítsa a legszélesebb magyar tömegeket ennek az aktusnak a nemzet egészére kiható jelentőségéről". A magyarságnak tudatosítania kell, hogy a nemzetiségileg vegyes lakosságú Csehszlovák Köztársaságban a népszámlálás „nem egyszerű statisztikai ténykedés, nem tisztán államkormányzati, tudományos és szociológiai
