Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
Az első csehszlovák népszámlálás ( 1921.február) - A népszámlálás eredményei
A NÉPSZÁMLÁLÁS EREDMÉNYEI 63 falvak százai olyan kemény szirteknek tűntek, amelyeket belátható időn belül nem moshatnak el egy terjeszkedő idegen etnikum hullámai. Feltűnően jelentős volt a magyarság visszaszorulása, valamint a „csehszlovák" elem térhódítása a városokban. A nagyarányú nemzetiségi színváltás mellett ez leginkább azzal magyarázható, hogy a Magyarországra expatriáló értelmiségi, közhivatalnoki és közalkalmazotti réteg helyét rohamosan új, többségében a cseh országrészekből beözönlő elem foglalta el. Ennek a kulturális és társadalmi szempontból oly értékes és pótolhatatlan városlakó rétegnek az elvesztése különösen érzékenyen érintette az egész felvidéki magyar nemzetrész kialakulóban levő politikai, társadalmi és kulturális életét Az egész felvidéki magyarságra kiható nagy nemzetiségi átrétegződés természetes módon a városokban vette kezdetét. A magyarság több jelentős városban is elvesztette abszolút többségét, mint például Érsekúj várott (1910:91,44; 1921: 49,95 százalék), Kassán (1910: 75,3; 1921: 22,12 százalék), Losoncon (1910: 82,12; 1921: 43,76 százalék), Munkácson (1910: 73,44; 1921: 24,15 százalék), Nyitrán (1910: 59,41; 1921: 10,88 százalék) és Ungváron (1910: 80,32; 1921: 38,89 százalék). A magyarság relatív többsége megszűnt Besztercebányán (1910:48,82; 1921: 8,40 százalék) és Eperjesen (1910: 48,86; 1921: 11,31 százalék). Azokban a városokban pedig, amelyekben a magyarság 1910-ben még relatív többséggel rendelkezett, 192l-re — Pozsony kivételével — szinte mindenütt teljesen talajt vesztett Pozsonyban a magyarság számaránya 40,53 százalékról csupán 23,66 százalékra süllyedt, de néhány más városban, például Huszton (1910: 34,06; 1921: 7,80 százalék), Iglón (1910: 33,20; 1921: 10,41 százalék), Nagyszombatban (1910: 30,29; 1921: 8,00 százalék), Selmecbányán (1910:41,75; 1921: 5,01 százalék), Rózsahegyen (1910: 14,16; 1921:0,93 százalék) ésTrencsénben(1910: 38,40; 1921: 3,34 százalék) a magyar elem aránya teljesen elenyészővé vált Néhány hagyományosan tősgyökeres magyar város megtarotta ugyan magyar többségét, a magyarság visszaszorulása azonban itt is jelentős volt. Megemlíthetjük például Beregszászt (1910: 96,13; 1921: 62,15 százalék), Komáromot (1910: 89,20; 1921: 80,47 százalék) és Lévát (1910: 90,46; 1921: 65,49 százalék), amelyek a magyar etnikai tömbön belül helyezkedtek el ugyan, lakosságuk nemzetiségi összetétele ennek ellenére jelentős mértékben módosult a magyarság rovására. 5 0 * * * Az 1921. évi népszámlálás nemzetiségi statisztikája alapján a magyar lakosság százalékaránya valamennyi szlovákiai és kárpátaljai bírósági járásban visszaszorulóban volt. Az 1910. évi népszámlálás eredményei szerint a magyarság 32
