Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
Az első csehszlovák népszámlálás ( 1921.február) - A népszámlálás eredményei
62 A MÁSODIK CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS hivatalosan több mint 300 000 fővel csökkent. A csökkenést — amint erre már rámutattunk — főleg a maradék Magyarország területére való önkéntes vagy kényszerű elköltözés (több mint 100 000 fő), a zsidóság többségének statisztikai kiválása a magyarságból (szintén a 100 000 főt meghaladó tömegben), valamint az állampolgárság megtagadása (16 392 fő) okozták. Azonban mindezeket figyelembe véve is hiányzik még az 1910. évi népszámlálás nemzetiségi adataihoz viszonyítva több mint 100 000 felvidéki magyar. Ez a hiányzó százezer volt a csehszlovákiai magyarság első valóságos disszimilációs vesztesége. Elvitathatatlan, hogy az impériumváltás előtt létezett Magyarországon — így a Felvidéken is — egy bizonyos spontán magyarosodási folyamat Egyre több ember sajátította el a magyar nyelvet, a kétnyelvű, kétkultúrájú és így kettős kötődésű egyének közül pedig egyre többen vallották magukat magyar anyanyelvűeknek. Az 1910-ben magukat magyar anyanyelvűeknek valló, de valójában kettős kötődésű egyének azonban az impériumváltás után — részben spontánul és őszinte meggyőződésből, részben taktikából, részben pedig valamilyen politikai, gazdasági vagy társadalmi nyomásnak engedve — kiváltak a magyarságból, és többnyire az államalkotó „csehszlovák" nemzet sorait gyarapították. Az 1921. évi csehszlovák népszámlálás nemzetiségi statisztikája szerint különösen nagy volt a magyar elem visszaszorulása a szórványokon, a magyar etnikai tömb peremén, valamint a városokban. Mindent egybevetve: az 1910. évi adatokhoz viszonyítva a Felvidéken összesen 104 helységben szorult kisebbségbe az addig ott többségben levő magyarság, 83-ban Szlovákiában, 21-ben pedig a Kárpátalján. 4 7 E 104 helységből a magyar elem mindössze 36-ban tartotta meg a legalább 20 százalékos arányát, 68-ban azonban ez az arány mindjárt 20 százalék alá zuhant 4 8 Ennél is nagyobb méretű volt azonban a magyarság visszaszorulása az olyan vegyes vagy keverék népességű helységekben, amelyekben a magyar anyanyelvűek aránya 1910-ben is csak 20—50 százalék között mozgott A magyar elem csaknem a Felvidék minden ilyen helységében 20 százalék alá szorult, esetenként teljesen el is tűnt. 4 9 A népszámlálás statisztikai adatai tehát arról tanúskodtak, hogy a Felvidék magyar népessége már két-három évvel az impériumváltás után igen nagy mértékben tért vesztett és visszaszorulóban volt a szűkebb értelemben vett, zárt magyar etnikai területre. Bár a magyar etnikum peremei, kiszögellései is töredezni kezdtek, ez a zárt magyar tömb, főleg a szinte teljesen magyarlakta
