Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

Az első csehszlovák népszámlálás ( 1921.február) - A népszámlálás eredményei

A NÉPSZÁMLÁI JiS EREDMÉNYEI 61 nekült vagy költözött át — kényszerűségből vagy önként — Csehszlovákiából a maradék Magyarország területére.

4

3 Erősen csökkentette a csehszlovákiai magyarok számát és százalékarányát a zsidó nemzetiség kategóriájának bevezetése is. Az 1910. évi népszámlálás idején ugyanis a felvidéki zsidók zöme magyar anyanyelvűnek vallotta magát, 1921ben azonban többnyire már zsidó nemzetiségűnek írták be őket a számlálóbiztosok. Az 1910. évi népszámláláskor a majdani Szlovákia területén 106 552, a későbbi Kárpátalja területén pedig 36 236 izraelita vallású, de magyar anyanyelvű személyt, azaz összesen 142 788 főt írtak össze a számlálóbiztosok. Az 1921 februárjában lebonyolított népszámlálás azonban Szlovákiában már mindössze 21 584, Kárpátalján pedig 6863 izraelita vallású, de magát magyar nemzetiségűnek valló csehszlovák állampolgárt talált; ez összesen 28 447 fő.

4

4 A felvidéki magyarság statisztikai veszteségéhez tehát kétségtelenül a magyar zsidóság többségének elszívása is jelentősen hozzájárult a maga több mint százezres nagyságrendjével. A Felvidéki zsidóság nemzetiségi átorientálódása sajnálatos módon mindjárt az impériumváltás után kezdetét vette. Az 1921. évi népszámláláskor a szlovákiai zsidóságnak — hol önkéntes bevallás alapján, hol mérsékeltebb vagy erősebb presszió következtében — már több mint a felét zsidó nemzetiségűnek írták be. Szlovákiában a zsidóság 53,90 százaléka vallotta magát zsidó, 22,40 százaléka „csehszlovák", 16,63 százaléka magyar, 6,89 százaléka pedig német nemzetiségűnek. Kárpátalján az arányok még inkább eltolódtak a magyarság rovására. Itt a zsidó lakosság 87,30 százalékát írták be zsidó, 7,73 százalékát magyar, 3,87 százalékát rutén, 0,75 százalékát csehszlovák, 0,30 százalékát pedig német nemzetiségűnek.

4

5 A csehszlovákiai magyar nemzetrészt az a sajnálatos körülmény is keményen sújtotta, hogy a csehszlovák hatóságok körmönfont módon a felvidéki magyarok ezreinek nem voltak hajlandók megadni az állampolgárságot. A rendezetlen állampolgárságú magyarokat pedig egyszerűen a „külföldiek" kategóriájába sorolták. Az 1921. évi népszámláláskor összesen 16 392 rendezetlen állampolgárságú, tehát „külföldi" magyart vettek nyilvántartásba a Csehszlovák Köztársaságban, ebből 13 414-et Szlovákiában, 2033-at Kárpátalján és 945-ÖI a cseh országrészekben 4

6 Az 1910. és 1921. évi népszámlálások nemzetiségi adatait egybevetve könnyen kiszámítható, hogy a Csehszlovák Köztársaság részévé vált volt észak magyarországi területeken a magyarság száma az impériumváltás után