Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

Az első csehszlovák népszámlálás ( 1921.február) - A népszámlálás előkészítése és lebonyolítása

48 AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS törvényhozás a Saint Germain-en-Laye-ben 1919. szeptember 10-én aláírt nemzetközi kisebbségvédelmi szerződés értelmében volt kénytelen biztosítani.

2 Tény viszont, hogy az említett kisebbségvédelmi szerződés a népszámlálás elveire nézve semmilyen utalást nem tartalmazott. Igaz, a háború vége felé magának az emigrációban élő Tomáš G. Masaryknak is voltak olyan elképzelései, hogy a háborút lezáró békekonferencia „rendszabályokat fog ' alkotni egy új népszámlálás keresztülvitelére, amely népszámlálást nemzetiségek szerint és a legnagyobb pontossággal kell keresztülvinni", a háború után azonban ilyen közös elvek kidolgozására már senki nem gondolL

3 Az egyes államoknak — a Csehszlovák Köztársaságot is beleértve — semmilyen nemzetközi jogszabály nem tiltotta, hogy népszámlálásaikat olyan elvek szerint és oly módon hajtsák végre, amilyenek szerint akarják, illetve amilyeneket saját politikai moráljuk még képes tolerálni. Várható volt tehát, hogy az első népszámlálás lesz a csehszlovák állam első nagy nemzeti erőpróbája. • * * A népszámlálási munkálatok komplexuma a Csehszlovák Köztársaságban három fő részből tevődött össze, s ezek mindegyike más-más szerv vagy intézmény hatáskörébe tartozott A művelet elméleti előkészítése az 1920. március 24-én megalakult Állami Statisztikai Tanács feladatává vált

4 A gyakorlati lebonyolításra a prágai Belügyminisztérium, valamint a hatáskörébe tartozó alsóbb közigazgatási szervek voltak illetékesek. A számlálóbiztosok által begyűjtött statisztikai anyag feldolgozása az Állami Statisztikai Hivatal feladata volt.

5 Az Állami Statisztikai Tanács mindjárt megalakulása napján, 1920. március 24-én létrehozta egyes szakbizottságait köztük a Népszámlálási Bizottságot (Výbor pro sčítání lidu) is. Az említett bizottság 1920. március 30-án tartotta meg első ülését, amelyen megtette észrevételeit a Belügyminisztérium által már 1920 februárjában kidolgozott népszámlálási törvényjavaslattal kapcsolatban.

6 Az Állami Statisztikai Tanács Népszámlálási Bizottsága 1920. március 30-i ülésén saját soraiból létrehozott egy 7 tagú albizottságot. Ez a szűkebb albizottság újból megbízta 3 tagját a népszámlálás lebonyolítása alapelveinek, valamint a hivatalos nyomtatványok és utasítások szövegének kidolgozásával.

7 A Népszámlálási Bizottság elsődleges feladatai közé tartozott annak meghatározása, hogy az elkövetkező népszámláláskor a számlálóbiztosok a megszámlált népesség anyanyelvét vagy nemzetiségét felvételezzék-e. A Népszámlálási Bizottság 7 tagú albizottságának 3 fős munkacsoportja az anya-