Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

Az első csehszlovák népszámlálás ( 1921.február) - A népszámlálás előkészítése és lebonyolítása

A NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA 49 nyelv felvételezését javasolta. A hetes albizottság tagjainak álláspontja már nem volt egységes az anyanyelv—nemzetiség vonatkozásában, de azért 4:3 arányban még az anyanyelv felvételezésének hívei kerültek többségbe, így az albizottság is ennek az elvnek az elfogadását javasolta. A Népszámlálási Bizottságban azonban már fordulat állt be ezen a téren, mivel itt 1920. június 23-án szintén egyetlen szótöbbséggel, 8:7 arányban már elvetették az anyanyelv felvételezésének gyakorlatát, és a nemzetiség közvetlen bevallása mellett döntöttek. Azt azonban mindkét álláspont hívei elismerték, hogy a nemzetiséget valamilyen módon össze kell kapcsolni az anyanyelvvel. A Népszámlálási Bizottság valóban kereste a kompromisszum lehetőségét a „nemzetiség" , illetve az „anyanyelv" híveinek álláspontja között, ezért a népszámláláskor alkalmazandó összeírási és számlálóívek ide vonatkozó rovatcímét a következő módon határozta meg: „nemzetiség (anyanyelv)". Valóban, a népszámláláskor alkalmazott hivatalos nyomtatványok 11. rovata a „nemzetiség" rovatcím után zárójelben, vékonyan szedett betűkkel azt a szót is feltüntette: anyanyelv.

9 Tény azonban, hogy a Népszámlálási Bizottság nem definiálta megfelelő módon és kellő tudományos alapossággal magát a nemzetiség fogalmát, sőt a nemzetiség—anyanyelv szoros összefüggését is kétségessé tette a számlálóbiztosok számára kidolgozott útmutatásnak az a félremagyarázható kitétele, amely szerint a nemzetiségi hovatartozás külső megnyilvánulása rendszerint az anyanyelv. A népszámlálás gyakorlati lebonyolításánál éppen ez a „rendszerint" szó okozott rengeteg gondot és bizonytalanságot.

K A Népszámlálási Bizottság 1920. június 23-i ülésén annak egyik tagja, Antonín Boháč, aki egyben az Állami Statisztikai Hivatal osztályvezetője is volt, beterjesztett ugyan egy kompromisszumos javaslatot, azt tudniillik, hogy a sorra kerülő népszámláláskor külön-külön rovatban felvételezzék mind az anyanyelvet, mind a nemzetiséget. Javaslatát azzal az indoklással vetették el, hogy az ily módon nyert statisztikai adatok szinte alig térnének el egymástól, ezért nem látszik szükségszerűnek rögzíteni külön az anyanyelvet és külön a nemzetiséget.

1

1 * * * A népszámlálási törvényjavaslatot a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése 1920. április 8-án fogadta el és emelte törvényerőre mint a 256/1920. sz. törvénycikket. A népszámlálási törvény 1. paragrafusa kimondta, hogy a köztársaság területén 1920. december 1-je és 1921. március 3l-e között általános népszámlálást tartanak. A törvény 2. paragrafusa értelmében Csehszlovákiában