Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

Az első csehszlovák népszámlálás ( 1921.február) - A népszámlálás előkészítése és lebonyolítása

NÉPFOGYATKOZÁS 47 AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS (1921. FEBRUÁR) A NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA Az impériumváltás és az államhatalom belső konszolidációja után az illetékes fórumok haladéktalanul hozzáláttak a köztásaság első rendes népszámlálásának szakmai és politikai előkészítéséhez. Ez annál is inkább fontos állam- és nemzetpolitikai feladatnak ígérkezett, mivel egyrészt bizonyítani lett volna hivatott az állam egyes szerveinek és intézményeinek hatékony működőképességét, másrészt pedig korrigálnia kellett volna az impériumváltás előtti időkből származó, a hatalom új birtokosai által hamisnak minősített képet a köztársaság részévé vált területek lakosságának nemzetiségi megoszlásáról. A lakosság nemzetiségi-nyelvi hovatartozásának a Csehszlovák Köztársaságban rendkívül nagy volt a jelentősége. Amint ismeretes, a csehszlovák törvényhozás által 1920. február 29-én elfogadott 122/1920. sz. alkotmánytörvény, az ún. nyelvtörvény értelmében a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználati joga csakis azon bírósági járások területén volt biztosított, amelyeken a legutolsó népszámláláskor az adott kisebbség elérte a lakosságnak legalább 20 százalékát. A községi, járási és megyei önkormányzatok vonatkozásában, illetve a kisebbségi nyelvek hivatalos használati jogának előfeltételeként szintén az adott község, járás, megye megfelelő nemzetiségi összetétele — legalább 20 százaléknyi azonos kisebbség — volt az irányadó.

1 A népszámlálást tehát nem csupán egyszerű statisztikai felmérésnek, hanem jogot konstituáió aktusnak szánták, és így már előre sejthető volt, hogy a számlálást végző államhatalmi szervek mindent megtesznek majd a kisebbségek számának hatékony visszaszorítása érdekében. Senki előtt sem volt titok, hogy az államhatalom az első csehszlovák népszámlálást a „csehszlovák" nyelvi és politikai expanzió első nagy offenzívájának szánja a nemzeti kisebbségek, illetve azok hivatalos nyelvhasználati jogának redukálása céljából. A köztársaságba bekebelezett nemzeti kisebbségek — a német, magyar, rutén, lengyel és egyéb nemzetrészek — nyelvhasználati jogát a csehszlovák