Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945

Átrajzolt térképen-kisebbségként - A kisebbségi jogok a nemzetköti és a hazai jogrendben

42 ÁTRAJZOLT TÉRKÉPEN — KISEBBSÉGKÉNT közzététel formájában, valamint a nyilvános népgyűléseken az általános törvények keretén belül bármiféle nyelvet használhatnak." Az oktatásügyi és általában a kulturális jogok — a saint-germaini szerződés 8—9. cikkelyei — az idézett alkotmánytörvény 130—132. paragrafusaiban jelentek meg. A 131. paragrafus például kissé bürokratikus zavarossággal azt mondta ki, hogy a nemzeti kisebbségek számára az állam köteles gondoskodni kielégítő anyanyelvi iskolahálózatról, a 132. paragrafus a kisebbségeknek az állami, községi és egyéb költségvetésekből való arányos részesedésének alapelvét szögezte le, majd a 134. paragrafus a következő kinyilatkoztatással zárta az idézett alkotmánytörvényt: „Az erőszakos elnemzetietlenítés mindennemű formája tilos. Ezen elv figyelmen kívül hagyását a törvény büntetendő cselekménynek minősítheti." A hivatalos nyelvhasználati jog alapelveit külön törvény szabályozta, az ugyancsak 1920. február 29-én elfogadott 122/1920. sz. alkotmánytörvény. Az 122/1920. sz. alkotmánytörvény — közismert nevén: nyelvtörvény — 1. paragrafusa értelmében a Csehszlovák Köztársaság „állami, hivatalos nyelve a csehszlovák nyelv". Mivelhogy a valóságban ilyen nyelv nem létezett, a törvény 4. paragrafusa magyarázta meg annak helyes értelmezését Eszerint a cseh országrészekben a hivatali ügyintézés „általában" (zpravidla) cseh, Szlovákiában „általában" szlovák nyelven folyik. A nyelvtörvény 2. paragrafusa — amely a maga nemében a jogi bürokratizmus nyelvi-stilisztikai torzszülötte volt — a kisebbségek nyelvi jogairól a következőképpen rendelkezett: „A köztársaságnak azok a bíróságai, hivatalai és hatóságai, amelyek hatásköre olyan bírósági járásra teijed ki, amelyben az utolsó népszámlálás szerint legalább 20 százalék azonos, de nem csehszlovák nyelvű állampolgár lakik, mindazokban az ügyekben, amelyeknek elintézése azon az alapon tartozik hozzájuk, hogy hatáskörük erre a járásra kiterjed, kötelesek az ilyen nyelvi kisebbségek tagjaitól ugyanazon nyelvű beadványokat elfogadni és a beadványok elintézését nemcsak csehszlovák nyelven, hanem a beadvány nyelvén is kiadni." Ugyanennek a paragrafusnak utolsó bekezdése is fontos intézkedést tartalmazott, amennyiben kimondta, hogy a legalább 20 százaléknyi kisebbséggel rendelkező bírósági járások területén az állami hivatalok, bíróságok és hatóságok hivatalos hirdetményeit a nemzeti kisebbségek nyelvén is közzé kell tenni, illetve a hivatalokat kétnyelvű névtáblákkal kell ellátni. A nyelvtörvény 3. paragrafusa a különböző önkormányzati hivatalok, képviselő-testületek és minden egyéb nyilvános szervezet nyelvhasználati gya-