Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
Átrajzolt térképen-kisebbségként - Az impériumváltás sokkhatása
38 ÁTRAJZOLT TÉRKÉPEN — KISEBBSÉGKÉNT AZ IMPÉRIUMVÁLTÁS SOKKHATÁSA Az impériumváltás után a Felvidéken több mint egymilliós magyar társadalom indult neki a beláthatatlan kisebbségi sorsnak. Ez a tragikus sorsforduló a nemzeti kisebbséggé válás azonban lelkileg, tudatilag teljesen váratlanul és felkészületlenül érte a felvidéki magyar társadalom minden rétegéL Igaz, a háború utolsó szakaszában már nem voltak teljesen ismeretlenek az ország területi felosztását szorgalmazó aspirációk, ennek ellenére a magyar társadalom egészen az összeomlásig — sőt egészen a békediktátum aláírásáig — teljesen elképzelhetetlennek tartotta az ország oly nagy mértékű megcsonkítását—még egy esetleges háborús vereség árán is —, mint amilyenre később ténylegesen sor került. Erre utólagosan több kisebbségi sorba került magyar sorstársunk is rámutatott visszaemlékezéseiben. Haiczi Kálmán szőgyéni történész plébános például leírta, hogy „1917-ben láttam a csonka Magyarország térképét, amely csaknem azonos volt a trianoni határokkal. Akkor magam is, mint mindnyájan, ezt csak a túlhajtott fantázia szüleményének tartottuk". 3 7 A Felvidék cseh birtokbavételét 1918—1919-ben azonban az ottani szlovák népesség zöme is értetlenül fogadta, és meglepetéssel vette tudomásul. Vavro Srobár szlovák politikai vezető hívta fel rá figyelmünket emlékirataiban, hogy a cseh megszállásra a szlovák értelmiség egyáltalán nem volt felkészülve, annál kevésbé a nép szélesebb rétegei, „sőt elmondható — így Srobár —, hogy fogalmuk sem volt róla, mi van itt készülőben". 3 8 Bátran leszögezhetjük ezzel kapcsolatban, hogy az impériumváltással, a Csehszlovák Köztársaságba való bekebelezéssel inkább csak egyes szlovák vezetők álmai váltak valóra, de semmi esetre sem a szlovák nép széles tömegeinek vágyai. Ez a tragikus sorsforduló azonban természetszerűleg az elszakított északi magyarságot érintette legfájdalmasabban. A Csehszlovákiába szakadt magyar nemzetrész évekig képtelen volt elhinni — a békeszerződések és az adott nemzetközi politikai konstelláció ellenére sem —, hogy a nagy magyar emikai tömbről való leválasztása tartós állapot lehet. Az új államalakulás — a Csehszlovák Köztársaság — az adott határok között akkoriban annyira ésszerűtlen konstrukciónak tűnt, hogy az impériumváltás után a Felvidéken szinte nem volt olyan magyar, aki az elcsatolást tartósnak hitte volna. 3 9 A felvidéki magyarság a „cseh megszállást" csak ideiglenes állapotnak, amolyan rossz álomnak vélte, amelyből egyre várta a felébredést. A trianoni békeszerződés aláírása — sőt ratifikálása — után is valamilyen csodára várt, amelynek következtében majd minden újból visszazökken a régi megszokott mederbe. El
