Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
Kitekintés
128 NÉPFOGYATKOZÁS KITEKINTÉS Tanulmányunkban csupán az 1921. és 1930. évi csehszlovák népszámlálásokkal foglalkoztunk részletesen, az 1938. évi szlovákiai és magyarországi összeírásokat, valamint az 1940., illetve 1941. évi népszámlálásokat azonban már csak vázlatosan ismertettük. Az 1945 utáni demográfiai változások feltárása és elemzése pedig — bár tudatában vagyunk a téma fontosságának és nagy horderejének — már teljesen kívül esett jelen tanulmányunk keretein. Azonban mindezek ellenére szükségét látjuk, hogy legalább fő vonalaiban ismertessük azt a fejlődési irányt, amely 1945-től napjainkig meghatározta a csehszlovákiai magyarság létszámának alakulását. A második világháború utolsó hónapjainak eseményei, majd az újabb impériumváltás további komoly változásokat eredményeztek a felújított Csehszlovákia, de az egész kelet-közép-európai térség etnikai összetételében. Már maguk a hadi események is jelentős népességmozgást idéztek elő, a harcok elülte után pedig kezdetüket vették a különböző — milliós tömegeket érintő — kitelepítések, deportálások és lakosságcserék. A második világháború utáni Csehszlovákiát a csehek és szlovákok nemzeti államaként újították fel. Ebből az alapelvből indult ki a magyarság körében méltán hírhedtté vált Kassai Kormányprogram, ezt az elvet volt hivatott szolgálni a köztársaság teljes bel- és külpolitikája, belső jogrendje és propagandája. 1 A harcok elülte után Magyarország és Csehszlovákia között mindenütt visszaállt a volt trianoni országhatár. Az 1938. november 2-i nemzetközi bécsi döntőbírói határozat értelmében Magyarországhoz visszatért felvidéki területek újból a Csehszlovák Köztársaság részeivé váltak, kivéve Kárpátalját, amelyre a Szovjetunió tartott igényt A háború után a csehszlovák kormány a magyar kérdést is — a némethez hasonlóan — a lakosság kitelepítésével és elűzésével szándékozott rendezni. Első lépésként először is annak a 31 780 magyar személynek a kiutasítására került sor, akik 1938 novembere után költöztek be a Magyarországhoz visszacsatolt, majd a háború után újból gazdát cserélő felvidéki területekre. 2 Ezt követte volna az egész őshonos magyar lakosság elűzése szülőföldjéről.