Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - Az eredmények és tanulságok
EREDMÉNYEK ÉS TANULSÁGOK 111 mányzatban, amennyiben ezzel a lélelkszámmal elérte a megkívánt 20 százalékos arányt. A magyar elem térvesztése és visszaszorulása az 1930. évi népszámlálás eredménye alapján — az 1921. évihez hasonlóan — továbbra is folyamatban volt. A magyarság újabb 41 felvidéki helységben vesztette el abszolút többségét, 39-ben Szlovákiában, 2-ben Kárpátalján. 2 0 A magyarság térvesztésével minden helységben párhuzamosan előretört a „csehszlovák" elem. A szlovákság azonban nemcsak a magyar helységek nemzetiségi arculatát alakította fokozatosan saját képére, hanem a rutén községekben is hathatósan hódított. A Sáros, Szepes, Ung és Zemplén megyei rutének 1910 és 1930 között 44 községükben kerültek többségiből kisebbségi helyzetbe, mindenütt az előretörő szlovák elem .jóvoltából". 2 1 Ugyanez mondható el a szlovákiai német többségű helységek többségéről is. A két országrész nagymértékű és gyors emikai átalakulása az 1930. évi népszámlálás statisztikai adatainak tükrében biztosítottnak látszott. * * * A hivatalos statisztikai adatoktól függetlenül azonban minden reálisan gondolkodó ember előtt világos volt, hogy a népszámlálás adatai nem tükrözik hűen a lakosság nemzetiségi megoszlását, elvégre a mindennapi élet apróbb vagy jelentősebb, politikai vagy kulturális megnyilvánulásai ezt több vonatkozásban is minduntalan bizonyították. Erről tanúskodtak például a városi és községi képviselőtestületi választások eredményei, a közkönyvtárakból kölcsönzött könyvek nyelvi számaránya, a különböző nyelvű sajtótermékek „fogyasztása" stb. Ungvár törvényhatósági joggal felruházott város lakosságának például 1930-ban „hivatalosan" csak 17,78 százaléka volt ugyan magyar, ennek ellenére a helyhatósági választásokon közös listával induló magyar testvérpártok — Országos Keresztényszocialista Párt, Magyar Nemzeti Párt — mind 1924ben, mind 1927-ben, mind pedig 1931-ben a választópolgárok legtöbb szavazatát nyerték el és a város legerősebb pártjai lettek. Még ennél is kedvezőbb képet kapunk, ha a városi közkönyvtár olvasóinak nyelvi érdeklődéséből következtetünk Ungvár nemzetiségi összetételére. Az 1935. évben a városi közkönyvtár kimutatásai alapján a könyvtárból 11 022 magyar, 4184 orosz és ukrán, illetve 1166 „csehszlovák" nyelvű könyvet kölcsönöztek ki. Amíg tehát a hivatalosan kimutatott 30,10 százaléknyi „csehszlovák" nemzetiségű lakosság mindössze 1166, a 23,47 százaléknyi orosz, ukrán és rutén 4184, addig a 17,78 százaléknyi magyar 11 022 kötetet olvasott volna el a saját anyanyelvén? 2 2
