Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - Az eredmények és tanulságok
112 A MÁSODIK CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS Hasonló volt azonban a helyzet a Felvidék csaknem valamennyi városában. Losoncon például 1930-ban mindössze 4007 (27,50 százalék) magyart írtak össze a számlálóbiztosok, ezzel szemben 8725 (59,89 százalék) csehszlovákot, 883 (6,05 százalék) németet stb., ezt a hivatalosan kimutatott nemzetiségi megoszlást azonban teljesen illuzórikussá tette a város lakossága által „fogyasztott" sajtótermékek, valamint a vásárolt és kölcsönzött könyvek nyelvi számaránya. Az 1933. év ide vonatkozó adatai szerint Losoncon a különböző cseh, szlovák, magyar és német nyelvű napilapokból naponta átlagosan 1535 példány fogyott el, miközben a magyar nyelvű lapok példányszáma jóval felülmúlta a cseh, szlovák és német nyelvű lapokét A napi átlagban 806 példányban eladott — és előfizetett — magyar nyelvű lap mellett a városban csak napi 299 példány fogyott el a cseh, 267 a szlovák és 163 példány a német nyelvű napilapokból. A folyóiratok és hetilapok vonatkozásában még egyöntetűbb volt a magyar nyelvű sajtótermékek túlsúlya. A heti 356 példányban eladott magyar lapokra itt csak 130 cseh, 95 szlovák és 35 német nyelvű példány jutott. A losonci könyvkereskedésekben az 1933. évben eladott könyvek összességének 80 százaléka volt magyar nyelvű. A városi könyvtár kimutatásai is rendkívül beszédesek voltak. 1933-ban a könyvtárból kölcsönvettek 22 023 magyar, 6028 cseh és szlovák, valamint 1016 német nyelvű könyvet. 2 3 A városi képviselőtestületi választások és közkönyvtári statisztikák adatai Kassa esetében is rendkívül árulkodóak voltak. Amint arra már rámutattunk, itt csak 17,99 százalék magyart írtak össze a számlálóbiztosok, mindazonáltal az egy évvel azelőtt lebonyolított városi képviselőtestületi választásokon Kassa választópolgárainak több mint fele a magyar pártokra adta le szavazatát, s a könyvtári statisztikák szerint is az olvasók több mint 50 százaléka volt magyar, a kölcsönzött magyar könyvek száma pedig jóval meghaladta a csehszlovákokét; 1930-ban például a kassai városi könyvtárból az olvasók 15 028 magyar, de csak 9331 „csehszlovák" nyelvű könyvet kölcsönöztek ki. 2 4 Az „ősi szlovák földként" számon tartott és hivatalosan szinte teljesen szlovákká átfestett Nyitra városában is meghökkentő adatok kérdőjelezték meg a népszámlálás nemzetiségi adatainak hitelességét 1930 decemberében a város 21 283 lakosából 18 462-őt írtak be „csehszlováknak" és csak 961-et magyarnak, a városi könyvtárból kölcsönzött könyvek száma azonban itt sem támasztotta alá ezt a számarányt Leginkább azonban az 1938 májusában megtartott helyhatósági választások eredményei voltak beszédesek, amikor ugyanis az Egyesült Magyar Párt a városban leadott 10 359 érvényes szava-
