Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - Az eredmények és tanulságok
106 A MÁSODIK CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS azonban azt a hivatalos következtetést vonták le, hogy az előző, az 1921. évi népszámláláskor Szlovákiában és Kárpátalján még irreálisan sokan vallották magukat magyarnak, mivel az ottani szlovák lakosság nemzeti öntudata akkor még nem volt eléggé szilárd. 8 Az impériumváltás előtt a Felvidéken minden bizonnyal szép számmal voltak magukat magyar anyanyelvűeknek valló, de lényegében kettős kötődésű, magyarul és szlovákul, magyarul és ruténul, valamint magyarul és németül is egyformán tökéletesen — esetenként egyformán rosszul — beszélő egyének, akiknek valójában nem is volt kizárólagos anyanyelvi hovatartozásuk. A fordulat után ezek a kétlaki lelkek azonban mindjárt szlovákokká — esetenként ruténné vagy németté — változtak, s az 1921 februárjában megtartott népszámláláskor már nem a magyar nemzeti kisebbség, hanem az államalkotó „csehszlovák" nemzet (illetve a rutén vagy német nemzeti kisebbség) sorait szaporították. Véleményünk szerint az, aki 1921-ben magyar nemzetiségűnek vallotta magát, az valóban magyar is volt. A magyar nemzeti kisebbség számbeli csökkenésére tehát máshol kell keresni a magyarázatot. A csehszlovákiai magyarság számának alakulását már az 1921. évi népszámláláskor negatívan befolyásolta a zsidó nemzetiség kategóriájának bevezetése, illetve az a tény, a hogy a rendezetlen állampolgárságú magyarokat a statisztika egyszerűen a „külföldiek" rovatában tüntette fel. Az 1930. évi népszámlálásnál ezt az 1921-ben már jól bevált gyakorlatot még célravezetőbben aknázta ki a statisztikai magyartalanítást elsőrendű állami és nemzeti érdeknek tekintő államhatalom. Szlovákiában és Kárpátalján az 1921. évi népszámláláskor — bár a magyar zsidóságra nehezedő nyomás már akkor is nagy volt — még összesen 28 447 (21 584 fő Szlovákiában, 6863 fő Kárpátalján) zsidó vallású, de magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárt írtak össze. 9 1930-ban a magyarnak bejegyzett zsidó vallásúak száma 16 807-re csökkent; ebből 9728 főt Szlovákiában, 5870 főt Kárpátalján 1209 főt pedig a cseh országrészekben írtak össze a számlálóbiztosok. A magyarság statisztikai vesztesége ezen a területen 1921 februárja és 1930 decembere között tehát 11 560 fő volt. A csehszlovák állampolgárság megvonása szintén hatásos fegyvernek bizonyult a csehszlovák államhatalom kezében. Amíg az 1921. évi népszámlálás „csak" 16 392 rendezetlen állampolgárságú, tehát a „külföldiek" kategóriájába sorolt csehszlovákiai magyart talált, addig 1930 decemberére ez a szám már felszökött 27 646-ra; Szlovákiában 20 349, Kárpátalján 6333, a cseh ország-
