Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - A népszámlálás lebonyolítása
100 A MÁSODIK CSEHSZLOVÁK NÉPSZÁMLÁLÁS József képviselő, a Magyar Parlamenti Pártok Népszámlálási Bizottságának elnöke december 12-én interveniált a belügyminiszternél a magyar kisebbséget a népszámlálás során érö visszaélések ügyében. Törköly képviselő konkrétan felhívta a belügyminiszter figyelmét a legkirívóbb visszaélésekre, a számlálóbiztosok és revizorok törvénytelen eljárására, s a sérelmek orvoslását kérte tőle. 2 9 Nyilvánvaló volt tehát, hogy a csehszlovák kormánynak és a belügyminisztériumnak nem a visszaélések orvoslása, hanem azok agyonhallgatása, illetve letagadása a célja és érdeke. * * * A népszámlálás lebonyolításának módja, a számlálóbiztosok és felettes politikai hatóságok magaviselete még hónapokon keresztül foglalkoztatta a sajtót és a politikai közvéleményt, s még sokáig borzolta a kedélyeket. A kormánypárti vagy a kormányhoz lojális sajtó túlérzékenységnek és alaptalan vádaskodásnak minősítette a magyarság vezetőinek és a magyar pártok sajtójának panaszait. Kormánypolitikusok és szakemberek nyilatkoztak a lebonyolított népszámlálás tisztasága mellett, illetve utasították vissza a nemzeti kisebbségek panaszait, természetesen mindig csak nagy általánosságban mozgó szóáradattal, a konkrét eseteket azonban egyszerűen figyelmen kívül hagyva. 1931 február elején Juraj Slávik belügyminiszter szükségesnek látta egyik nyilatkozatában védelmébe venni a lebonyolított népszámlálást. A Prager Presse hasábjain azt fejtegette, hogy szerinte a magyarok panaszai az állítólagos visszaélésekkel kapcsolatban teljesen alaptalanok, mivel a számlálóbiztosok és a felettes politikai hatóság nemzetiségkorrigáló eljárása lényegében nem a valódi magyarokat sújtotta, hanem csak az elmagyarosodott, idegen származású egyéneket, így tehát a számlálóbiztosok részéről nem visszaélésről, hanem helyreigazításról van szó. 3 0 Slávik belügyminiszter a Csehszlovák Kisebbségi Intézet szakfolyóiratában, a Národnostní obzorban is nyilatkozott a nemzetiségek népszámlálási panaszairól, s azokat teljesen indokolatlanoknak nyilvánította. A valódi magyarok magyar nemzetiségét senki sem vitatta, jelentette ki Slávik belügyminiszter, az elmagyarosodott szlovákok magyar nemzetiségűeknek való jelentkezését azonban sok esetben a felettes politikai hatóságoknak kellett felülbírálniuk. A belügyminiszter adatai szerint Szlovákiában 935, Kárpátalján pedig 192 esetben összesen tehát „csak" 1127 esetben került sor a megszámláltak magyar nemzetiségi bevallása felülbírálat céljából a felettes politikai hatósághoz. Slávik szerint már ebből is nyilvánvaló, hogy teljesen jelentéktelen horderejű, de igazságos nemzetiségi korrekcióról volt szó. 3 1
