Popély Gyula: Népfogyatkozás – A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918-1945
A második csehszlovák népszámlálás (1930.december) - A népszámlálás lebonyolítása
A NÉPSZÁMLÁLÁS LEBONYOLÍTÁSA 101 Hasonló módon értékelte a lebonyolított népszámlálást a neves szaktekintély, az Állami Statisztikai Hivatal osztályvezetője, Antonín Boháč is. Boháč 1931. január 30-án előadást tartott a prágai Csehszlovák Kisebbségi Intézetben, s előadásában védelmébe vette a népszámlálás elvi szempontjait, gyakorlati lebonyolításának módozatait és az összegyűjtött anyag folyamatban levő feldolgozásának tudományos hitelességét. Neki is az volt a véleménye, hogy a magyarok panaszai alaptalanok és jogtalanok, mivel a népszámlálás alkalmával nem történtek visszaélések a magyarság rovására. Szerinte semmi vád nem érheti sem a számlálóbiztosokat, sem a felettes politikai hatóságot. Igaz ugyan, hogy azok sokszor korrigálták a megszámláltak nemzetiségi bevallását, de azt — Boháč értelmezése szerint — soha nem adathamisítási szándékkal tették, hanem éppen ellenkezőleg, a helytelenül bemondott nemzetiségi adatokat módosították az igazságnak megfelelően. 3 2 A magyar pártok sajtója nem hagyhatta, s természetesen nem is hagyta megjegyzés nélkül az efféle körmönfont okoskodást és kimagyarázkodást. A Prágai Magyar Hírlap határozott módon reagált mind Antonín BoháČnak az idézett előadására, mind Juraj Slávik belügyminiszter nyilatkozatára. Boháč előadásával kapcsolatban például nyíltan rámutatott a csehszlovák népszámlálási rendszer tendenciózusan nemzetiségellenes, állampolitikai szempontok által determinált jellegére. Helyesen fejtette ki: elképesztő anakronizmus már maga az a tény is, hogy a számlálóbiztos, illetve bármilyen politikai hatóság felülbírálhassa a megszámláltak nemzetiségi bevallását, és az érintettek akaratával szemben állapíthassák meg azok nemzetiségét. 3 3 A népszámlálási szabálytalanságokat a magyar képviselők a prágai parlamentben is szóvá tették. 1931. február 6-án mondott képviselőházi beszédében Törköly József magyar nemzeti párti képviselő aránylag részletesen beszámolt a magyarságot ért különböző sérelmekről és visszaélésekről. Kertelés nélkül hangot adott annak a véleményének, hogy a csehszlovák kormány — bár természetesen ezt hivatalosan nem ismeri be — céltudatosan törekszik a magyar etnikum megbontására, felhígítására, majd fokozatos asszimilálására. Törköly szerint ezt a célt szolgálja egyrészt a magyarlakta területeken foganatosított nagyarányú csehszlovák telepítési akció, másrészt a csehszlovák népszámlálások alkalmával végrehajtott radikális statisztikai magyartalanítás. 3 4 A másik magyar párt, az Országos Keresztényszocialista Párt vezetőségének is azonos volt a véleménye a megejtett népszámlálással kapcsolatban. Az országos pártvezetőség 1931. február 5-én Zsolnán megtartott ülésén Szüllő
