Mint fészkéből kizavart madár... – A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában, 1945-1949

magyarsághoz való tartozás súlyos hátrányokkal, főleg kisebb darab kenyérrel jár, most hirtelen, egyik napról a másikra hátat fordít magyar múltjának és szlováknak vallja magát Megengedjük azt, hogy lehetnek és vannak sokan, akik úgynevezett .magyar" múltjuk alatt sohasem érezték magukat igazán magyaroknak, ezek most teljes joggal vallják magukat ahhoz a nemzethez tartozónak, ahová a szívük mindig is húzott. Mi azonban, akik kiskorunktól kezdve százszázalékosan a magyar kultúra gazdag, müvelóit és élvezőit gazdagító légkörében éltünk és ezt százszázalékosan kiéltük, nem sorolhatjuk magunkat ezek közé. Jellemtelenség volna részünkről, ha most minden gátlás nélkül megtagadnék eddigi magyar múltunkat. Ez a mi látszólagos .passzivitásunk" azonban a legkevésbé sem Jelenti azt, mintha a mi magyar múltunk iránti következetességünkkel hűtlenekké válnánk szülőföldünkhöz, Szlovákiához és a lakossága túlnyomó részét alkotó szlovák nemzethez. Ezt számunkra erkölcsi lehetetlenséggé teszi az a természetes körülmény, hogy nekünk ugyanolyan kedves és szent a magyar édesapa, mint a szlovák édesanya a áldott emléke, illetőleg boldogító valósága. A származás, a szülőföld, a magyar-szlovák ősök közös sírja és az ifjúság minden drága élménye arra ösztönöz minket, hogy magyarságunk mellett hűséggel viseltessünk Szlovákia és a szlovákság iránt is. S ha mélyrehatóan vizsgáljuk ezt az általunk most jellemzett szlovákiai magyarságot, indokoltan állíthatjuk azt, hogy ennek nagy többsége az első Csehszlovák Köztársaság két évtizede alatt sem vétett a demokrácia és főleg a szlovák nemzet iránti hűség ellen. Ezek a magyarok nem tehettek arról, hogy politikai vezetőinek egy része a reakció vizeire evezett. A magyarság tömegeinek felfogása nem azonosítható ezek politikai túlzásaival. Ilyen túlzók bőven akadtak a cseh és szlovák politikusok soraiban is. Jellemző példának hozhatjuk fel e sorok szerény írójának egyéni esetét. A Prágai Magyar Hírlap újságíróinak kis csoportjához tartozott. (Ennek a szellemi munkás-csoportnak tagjai jórészt magyar apák és szlovák anyák fiai voltak.) Ennek a napilapnak kiadói a kisebbségi magyarság akkori politikai vezetői voltak Maguknak az újságíróknak semmi befolyásuk nem volt ezeknek a lapkiadó politikusoknak politikai irányára. Amikor ez az irány bizonyos időben reakciós vagy esetleg demokráciaellenes volt, ezt 21