Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig
Az ártatlanok védelmében
mélyeket kell, akiket politikai perben ítéltek el, hiszen ki a megmondhatója annak, hány dolgozó esett áldozatául törvénytelen közigazgatási intézkedéseknek? Az sem ismeretes, hányan töltöttek életükből hosszú hónapokat, sőt éveket munkatáborokban, és más kényszermunkán, s azok számát sem lehetne összeírni, akiket ok nélkül elbocsátottak állásukból, és családostul kenyér nélkül maradtak. A törvényesség megsértése azonban nem 1949-ben kezdődött, hanem jóval előbb. Nem lehet megfelelő magyarázatot találni arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság miért csak 1949-től számítja az időt, hiszen a törvénysértések sorozata a magyar nemzetiségű állampolgárokat diszkrimináló rendeletekkel kezdődött. A történelmi hitelesség kedvéért azonban vegyük sorra legalább a legkirívóbbakat. Sorukat a Szlovák Nemzeti Tanács 1945. február 27-én kiadott 4. számú rendelete nyitja meg. Aztán jött az április 7-én kiadott 26. számú, majd a május 15-én kihirdetett 33. számú rendelet. 8 3 Ez után következett Beneš elnök kora. A történelem folyamán talán nem volt még egy olyan Isten kegyelméből uralkodó király, aki ennyire embertelen rendeletekkel kormányozta volna alattvalóit. A legfontosabbak közé tartozik az 1945. június 21-én kiadott 12. számú dekrétum. 8 4 E szerint azonnali hatállyal és térítés nélkül meg kellett fosztani a magyar nemzetiségű személyeket mezőgazdasági ingatlanuktól, szegényeket és gazdagokat egyaránt. S amit nem koboztak el ennek a rendeletnek alapján, arra a végrehajtó szervek parancsot kaptak az október 25-én kiadott 108. számú dekrétummal. Ez már nem kegyelmezett a magyarok ingóságainak sem. Most pedig tekintsük át magukat az eseményeket, és nézzük, 8 3 E bekezdés befejező része lemaradt. A kézirat szerint így hangzott: Aztán jött... valamint az augusztus 23-án kiadott 104. számú rendelet. A vagyonelkobzással kapcsolatos rendelkezéseket egyébként a földművelés- és földreformügyi megbízott egységes szerkezetben publikálta 1947. december 24-én 1/1948 Zb. n. SNR számmal. 8 4 Ez a történelmi országrészekben volt hatályos. 89