Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

A történelem vihara - Az enyhülés

a helységnevek magyar nyelvű megfelelőjének hivatalos használata, s a községtáblák is egynyelvűek maradtak. A sajtóban és a könyvkiadásban kialakult ugyan valamiféle gyakorlat, ez azonban nem volt hivatalos nyelvhasználatnak tekinthető, inkább csak hatósági beavatkozásnak a magyar nyelv használatába. Az utcákon, tereken és más közterületeken csak szlovák nyelvű névtáblák voltak olvashatók a többségükben magyarlakta városokban és községekben is, mint ahogy egynyelvű volt a vállalatok, kirakatok, üzletek stb. megnevezése is. Az éttermekben alig akadt kétnyelvű étlap, az üzletekben magyar nyelvű árjegyzék, tájékoztató tábla, az üdvözlőlapokon hiányzott a két- vagy többnyelvű szöveg, sőt még az egészségre ártalmas árut sem látta el a kereskedelem kétnyelvű címkével. Anyanyelvükön a magyarok csak bátortalanul és lopva beszéltek nyilvános helyen, hogy „meg ne sértsék a szlovák nemzetet". Ilyen helyzetben találta a magyarságot az 1968-as esztendő. S amikor a csehek és a szlovákok az emberarcú szocializmusért szálltak síkra, amikor egyre hangosabbá vált a sajtó a két nemzet egymáshoz való viszonyának megoldatlan kérdéseitől, amikor megkezdődtek az előkészületek a szövetségi állam megteremtésére, s amikor ezzel egy időben a jogfosztottság szomorú éveinek szellemében a magyarságot támadás támadás után érte, amikor „nagy meneteléseket" szerveztek a magyar lakosság megfélemlítésére, amikor újra megjelentek a transzparenseken a Maďari za Dunaj! és a Na Slovensku po slovensky! fenyegetések, amikor egyes szlovák nacionalista szervezetek rezolúciókban követelték a magyar iskolák bezárását, akkor felvetődött bennem a kérdés: S vajon velünk, magyarokkal mi lesz? Tollat ragadtam hát, tollat kellett ragadnom, hogy a tények, az igazság fegyverével síkra szálljak a csehszlovákiai magyarság emberi és állampolgári jogaiért, hogy megismertessem népemet a fájdalmas múlttal, és tájékoztassam a bizonytalan jövőről. így születtek, ezért láttak napvilágot 1968—1969-ben a csehszlovákiai magyar sajtó lapjain publicisztikai írásaim, melyeket most kötetbe gyűjtve, okulásképpen, csekély stiláris módosítással, ismét átnyújtok az olvasóknak. 77