Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

Mi lesz velünk, magyarokkal?

TMi lesz ve lünk, magyarokkal? A Komenský Tudományegyetem jogi karának kommunistái a napokban nyilatkoztak a cseh és a szlovák nemzet államjogi viszonyának rendezéséről. Megállapították, hogy a két nemzet közötti viszony eddigi alakulása nem kielégítő. Véleményük szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a Kassai Kormányprogram szellemében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderatív állammá alakulna át, vagyis ha Szlovákiában és Csehországban nemzeti államhatalmi és végrehajtó szervek létesülnének. Mindkét országrésznek meglenne tehát a maga törvényhozó testülete és kormánya, csak a közös ügyek intézése tartozna a központi szervek hatáskörébe. A javaslat országszerte nagy érdeklődést keltett. A csehek és a szlovákok nemzetiségi viszonyát tehát a Kassai Kormányprogram alapján rendeznék, s éppen ezzel kapcsolatban merül föl a kérdés: Vajon csupán a csehek és a szlovákok nemzetiségi viszonyának a rendezése időszerű? Velünk, magyarokkal, mi lesz? Továbbra is csak annak örvendezzünk, hogy megkaptuk a csehszlovák állampolgárságot? Mert a fiatalabb generáció sajnos az egyenjogúságnak már csak ezt a formáját ismeri. Mi idősebbek sosem felejtjük el, hogy 1945-ben a mi helyzetünket is ez az okmány „rendezte". Erre hivatkoztak akkor is, amikor megfosztottak bennünket alapvető emberi jogainktól, megszüntették iskoláinkat, végrehajtották a reszlovakizációt, télvíz idején magyar családok ezreit hurcolták el marhavagonokba zsúfolva Csehországba, és tízezreket telepítettek ki szülőföldjükről az ország határain túlra. Ezek tények, ha sajnálatosak is. Tekintsük át azonban a történelmi fejlődés további menetét is, hogy állásfoglalásunk mindvégig tárgyilagos maradjon. Az 1948. évi alkotmány II. cikkelye szerint a Csehszlovák Köztársaság két egyenjogú szláv nemzet78