Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

A történelem vihara - A belső intézkedések kezdete

Szlovákiában maradnak, szlovák iskolákat lesznek kötelesek látogatni.

1

5 Iskolák ugyan nyíltak a magyar községekben az 1945—1950 közötti időszakban is, de valamennyi szlovák tanítási nyelvű volt. Magyarul csak az 1949/1950-es tanévben kezdtek el ismét tanítani. De még ekkor sem létesült egyetlen magyar iskola sem, csupán néhány szlovák iskolában nyílt magyar osztály. Nevezetesen 154, s ezekben már 5 100 magyar gyermek tanulhatott az anyanyelvén. Magyar tanítási nyelvű iskolák csak az 1950/195l-es tanévben tárták ki kapuikat a gyermekek előtt, immár 1260 osztállyal, s több mint 30 000 tanulóval.

1

6 A BELSŐ INTÉZKEDÉSEK KEZDETE Az első magyarellenes intézkedések között kell megemlíteni azt az akciót, amelyet 1945 májusának első napjaiban hajtottak végre a nemzetbiztonsági testület tagjai Pozsonyban. Ennek az akciónak a keretében a 13Í/1936 Sb. számú törvény 37. §-ára és a 190/1939 Sl. z. számú törvény 2. §-ára hivatkozva írásban közölték egyes pozsonyi magyarokkal, hogy mint magyar nemzetiségű személyeknek államérdekből nem szabad eltávozniuk a városból, nem szabad elköltözniük más városokba vagy községekbe, és csakis olyan épületben lakhatnak, amelyet még 1918 előtt építettek. A lakásukból néhány perc leforgása alatt kilakoltatták őket családtagjaikkal együtt. Indoklásként a következőket tüntették fel a végzésen: Je nesporné, že ste maďarskej národnosti, preto Vaše zdržovanie na území mesta Bratislavy vzhľadom na štátne záujmy je nežiadúcim. A fellebbezési lehetőséget valamennyi esetben kizárták, s a parancs megtagadása esetére 60 000 korona büntetést helyeztek ki1

5 Jan Masaryk hangsúlyozta: Československo neprijme nijaký minoritný štatút a deti Maďarov, ktoré budú chcieť zostať, budú musieť navštevovať slovenské školy (Čas, 1946. október 6., 1.) 1

6 Vő.: Mózsi Ferenc: Nemzetiségi iskola — Irodalmi nevelés, Bratislava, 1973, 19. 27