Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

A történelem vihara - A belső intézkedések kezdete

látásba. így történhetett meg, hogy az új bérlő számtalan esetben minden, a lakásban fellelhető ingóságot megtartott magának, és még olyan családi ereklyéket sem engedett elvinni a tulajdonosnak, mint a szülők, a nagyszülők bekeretezett képe vagy a családtagok esküvői fényképe. A szerencsétleneket a ligetfalui volt katonai baraktáborba internálták, bár azt sem 1918 előtt állították fel. A pozsonyi akcióval egy időben Szlovákia más helységeiből is elhurcoltak magyarokat. Egy részük internálótáborba került (pl. a korponai kőbányába), a másik részüket letartóztatták. Nem ment ritkaságszámba az olyan eset sem, hogy ha az üldözött személy elmenekült, akkor a politikai rendőrség, a hírhedt NB II emberei a testvérét vagy más családtagját vették őrizetbe, s a kihallgatások során kegyetlen kínzásoknak vetették alá. Az ilyen esetek számát eddig nem lehetett megállapítani, még megközelítőleg sem. Ugyancsak ebben az időben fogtak hozzá az ún. „anyások" problémájának a megoldásához is. Az eredeti elképzelés szerint a trianoni Magyarország területéről ideköltözött személyeket akarták kiebrudalni Szlovákia területéről, ám ebből az akcióból általában a magyar nemzetiségű lakosok tömeges kitoloncolása lett, függetlenül attól, hogy 1938 előtt hol volt a lakóhelyük, milyen volt az állampolgárságuk és a háború után a családi állapotuk. Az akkor kialakult önkény olyanokat is átkényszerített a magyar határon, akik sohasem voltak magyarországiak, ún. anyaországiak, sőt egész életükben még a szülőfalujukat sem hagyták el. A valódi magyarországiak közül többnyire olyanok éltek akkor a bécsi döntéssel Magyarországhoz csatolt területeken, akik 1938 után házasság révén vagy foglalkozásuk miatt kerültek a trianoni határtól északra eső vidékekre. Minthogy említés történt az anyaországiakról, talán nem lesz érdektelen, ha elidőzünk néhány pillanatra az anyaország fogalmánál: vajon helyes volt-e, és helyes-e a mi esetünkben ennek a fogalomnak a használata még manapság is? Köztudomású, hogy a történelmi Magyarország 1918-ban megszűnt létezni. A kezdeti harcok után megvont demarkációs vonal, amelyet a Trianonban aláírt békeszerződés lényegében országhatárként hagyott jóvá, kettészelte a magyar etnikai területet. így 28