Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig
A történelem vihara - Az iskolák bezárása
évnek kellett eltelnie addig, míg újból kinyitotta kapuját az első magyar tanítási nyelvű elemi iskola. Addig egyetlen magyar gyermek sem tanulhatta Csehszlovákiában a betűvetést az anyanyelvén, és szerezhette meg azokat az ismereteket, amelyek szükségesek az életben. Időközben sokan ki is maradtak az iskolából, sokan pedig parancsszóra még a szlovák nyelvet sem tudták elsajátítani. Ezek után akaratlanul is felmerül a kérdés, vajon hány magyar tanítási nyelvű iskola és hány magyar tanuló esett áldozatául ennek az ostoba, embertelen, soviniszta intézkedésnek? Pontosan nem lehet megállapítani. Ellenben rendelkezésünkre állnak az első köztársaság statisztikai adatai, amelyek bár nem tükrözik hűen a valóságos helyzetet, mert bennük testesülnek meg a húszas és harmincas évek elnemzetietlenítő csehszlovák iskolapolitika eredményei, de legalább érzékeltetik, hogy minden bizonnyal az iskolák százairól és a tanulók tízezreiről volt szó. Lássuk előbb, mennyi magyar elemi népiskolát mutatott ki a statisztika az 1937/1938-as tanévben, s azokba hány tanuló iratkozott be. A bécsi döntést megelőző tanévben Szlovákia-szerte 4297 népiskola működött, s azok 11 709 osztályában 529 731 gyermek tanult. Ugyanakkor az önálló magyar tanítási nyelvű népiskolák száma 754 volt, az osztályoké 1879, a tanulók létszáma pedig elérte a 85 507 főt. Míg az 1921/1922-es tanévhez képest az iskolák és az osztályok száma megnőtt, addig az önálló magyar elemi népiskolák tanulóA német és a magyar tanítási nyelvű iskolák problémájának a megoldását az új csehszlovák kormány 1945. április 5-én Kassán elfogadott programjának (Program vlády Národného frontu Čechov a Slovákov) XV. fejezete így tartalmazza: Budú zatvorené všetky nemecké a maďarské školy v českých a slovenských mestách (.. .) Na Slovensku bude školstvo v rámci celkovej kultúrnej politiky štátu úplne samostatné ako vo svojom zriadení, tak i vo svojom duchu, v súlade s národnou ideológiou slovenskou. A fejezet utolsó mondata kihangsúlyozza: Všetko to sa uskutoční v duchu pokrokovom, ľudovom a národnom . .. (Pravda, 1968. március 15, 6—7.; Jozef Jablonický: Slovensko na prelome, Bratislava, 1965, 404— 405.; Úradný vestník, 1945. évf., 3. szám.)