Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig
A történelem vihara - Az iskolák bezárása
inak a létszáma lényegesen csökkent. Ezt a változást jól szemléltetik az alábbi táblázat számadatai: Tanév Iskola Osztály Tanuló 1921/1922 727 1335 101 268 1927/1928 693 1246 80 343 1936/1937 752 1857 88 051 1937/1938 754 1879 85 507 A magyar népiskolák tanulóinak létszáma tehát eléggé kedvezőtlenül alakult mind a húszas, mind a harmincas években. Az apadás mértéke az 1921. évihez képest elérte a 15,5 százalékot. Ez azt jelenti, hogy az 1921/1922—1937/1938 közötti időszakban 15 761 fővel kevesebb gyermek járt az önálló magyar tanítási nyelvű népiskolákba. A tanulók számának a csökkenése vitathatatlanul Csehszlovákia nemzetiségi politikájának a következménye. Színmagyar lakosságú községekben szlovák tanítási nyelvű iskolákat hoztak létre, s a tanulók toborzását és megtartását a gazdasági krízis éveiben szociális juttatásokkal (ingyen tej, ruha, lábbeli stb.) kötötték össze.' f | Közvetlenül a második világháború kitörése előtt, tehát az 1937/ 1938-as tanév kezdetén Szlovákiában 232 polgári iskola nyitotta meg a kapuit, s az osztályok száma elérte az 1669-et. Mindezekbe összesen 71 272 tanuló iratkozott be. Egyébként az 1921/1922-es tanévhez képest az iskolák száma megkétszereződött. Csaknem háromszor annyi osztályt nyitottak (562 helyett 1669-et), mint 19211 4 Vö.: Československá statistika. Svazek 6. Řada II. (školství). Sešit 1. Národní školy v republice Československé dle stavu ze dne 31. prosince 1921, Praha, 1923. Část tabulková, 188—189, 286—289, 328—329, 460—468. Az 1921. évi népszámlálás adatai szerint a magyar nemzetiségű lakosság (csehszlovák és nem csehszlovák állampolgár együtt) Szlovákia népességének 21,7 százalékát képezte. A magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok számaránya 21,5 % volt; az 1930. évi népszámlálás adatai szerint ez az arány 17,8, illetve 17.6 százalékra csökkent. 24
