Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig
A történelem vihara - Az iskolák bezárása
vél szerint a tanfelügyelőknek kellett gondoskodniuk arról, hogy előbb a szlovák iskolákba engedélyezzék a beíratást, a magyar tanítási nyelvű iskolákba pedig csak ennek a befejezése után. Ez a körlevél tartalmazza azt a sokat hangoztatott, de üres szólamnak bizonyult „demokratikus" alapelvet, miszerint: szlovák gyermek szlovák iskolába, magyar gyermek magyar iskolába. A körlevél további soraiból azt is megtudhatjuk, hogy a gyermekek nemzetiségének megállapításakor nem lehet figyelembe venni csupán azok anyanyelvét, mert sok szlovák származású gyermeket az iskola oly mértékben elmagyarosított, hogy csak részben vagy egyáltalán nem bírják a szlovák nyelvet. A szlovák népen elkövetett sérelmek jóvátétele érdekében pedig ezeket a gyermekeket vissza kell juttatni a szlovák iskolákba. A továbbiakban azt is olvashatjuk, hogy a nemzetiség meghatározásakor nemcsak a nyelvre kell tekintettel lenni, hanem a szülők nemzeti érzésére és a kívánságukra is, s csak azután szabad dönteni arról, hogy milyen nyelvű iskolába Írassák be a gyermekeket. Azokba a községekbe, ahol azelőtt nem volt szlovák iskola, s ahol olyan tanítók vannak, akikben nem lehet megbízni, hogy az említett elvek szerint végzik majd el a beíratást, a tanfelügyelőknek szlovák iskolákból kell nemzeti szempontból megbízható és demokratikusan gondolkodó tanítókat küldeni. Csak az ilyen tanítóknak a felügyelete alatt szabad a beíratást elvégezni. Ez a körlevél ,,híven" tanúsítja az oktatásügyi kormányzat állítólagos „demokratikus" gondolkodását. A körülmények úgy alakultak, hogy a tanítást 1945 szeptemberében már meg sem kezdték a magyar tanítási nyelvű iskolákban. A kormány ugyanis minden magyar tanítási nyelvű iskolát bezáratott a Kassai Kormányprogram XV. fejezetében foglaltak szerint 1 3, s azok zárva is maradtak egészen 1950-ig. Összesen hat tankých obciach, kde predtým nebolo slovenskej školy, ale kde sú učitelia, ktorým nemožno dôverovať, že objektívne vykonávajú zápis podľa zásad, uvedených v predošlom odstavci, vykonajú školské inšpektoráty tak, že si vyšlú do týchto obcí národne spoľahlých a demokraticky zmýšľajúcich učiteľov zo slovenských škôl. Zápisy potom vykonávajú buď priamo, alebo pod dohľadom delegovaného učiteľa, ktorý za správne uskutočnenie je zodpovedný. (Úradný vestník, 1945. évf., 53—54). 22
