Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

Hinni kell a jövőben!

Űjból előkerült a lomtárból a Madari za Dunaj!, a Na Slovensku po slovensky! uszító mondat, és ezekhez járul újabban a My chce­me čisté Slovensko! felirat. Elkeserítő ez a jelenség 1990-ben. Meg­ingatja bennünk, magyarokban a demokrácia jövőjébe vetett hitet. Elgondolkodtat bennünket, hogy érdemes lesz-e továbbra is meg­maradni magyarnak, ha csak olyan jövő vár ránk, mint amilyen a múltunk volt hét évtizeden át. Egy népnek, amely kisebbségben él egy országban, nem lehet ugyanis a végtelenségig állandóan csak a létéért küzdenie örökös megaláztatások és mellőztetések köze­pette. Nem lehet mindig harcban állnia, egyedül, magára hagyat­va, mint az elmúlt negyven év alatt. Mindennek van határa, a tü­relemnek is. Láttuk, milyen volt a múlt, de a dolgok ilyetén állása mellett kérdéses, lesz-e a csehszlovákiai magyarságnak egyáltalán jövője. Mi tartsa életben ezt a népet, ezt a nemzeti kisebbséget, miért ragaszkodjék ennyi sorscsapás és emberi tragédia után is még min­dig az anyanyelvéhez, a magyarságához? Olyan kérdések ezek, amelyekre eddig nem találtunk feleletet. Bárhogy is álljon azonban a dolog, mégis az a meggyőződésem, hogy a csehszlovákiai magyarságnak, minden nehézség ellenére, hinnie kell a jövőjében. Meg kell győznie magát róla, hogy az em­beri jogokat egyszer majd az ő hazájában is hiánytalanul biztosít­ják, s köztük természetesen a sajátos nemzetiségi jogokat is. Hin­nie kell benne, hogy a misztikus magyargyűlöletnek egyszer vége szakad, és helyette a megértés, a jóindulat, az együttműködés és egymás megbecsülése kerül majd előtérbe, hogy hazájában is az európai gondolkodásmód lesz uralkodóvá, és a demokrácia itt Szlo­vákiában is megvalósul. Az európai jövőbe vetett hite talán majd minden nehézségen átsegíti. 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom