Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

Hogy állunk a nemzetiségi képviselettel?

már megfelel a magyarság statisztikai arányszámának, a képviv selők aktivitásáról csak kevés dicsérő szót ejthetünk. A NEMZETISÉGI REPREZENTÁCIÓ ÉS AZ ÉRDEKVÉDELEM Ezeket a sorokat olvasva bizonyára sokakban felvetődik a kérdés, vajon létesült-e már egyáltalán valamiféle nemzetiségi szerv? Minden kertelés nélkül kimondhatjuk, hogy ilyen még ez ideig nincs a Szlovák Szocialista Köztársaságban. Ne tévesszen meg senkit a „nemzetiségi" szó használata az egyes bizottságok elnevezésében. Ezek nem a nemzetiségek bizottságai, s nemcsak a nemzetiségek képviselői alkotják őket, csupán a feladatuk az, hogy foglalkozzanak a nemzetiségi problémák megoldásával, és biztosítsák a nemzetiségi jogok érvényesítését. Sajnos a múlt év őszéig még ilyenek sem voltak. Szeretnénk remélni, hogy várakozásunknak megfelelően és a nemzetiségi alkotmánytörvény szellemében teljesítik majd küldetésüket. A fentiek ismeretében talán valamivel könnyebb megérteni, viszont nehezebb elfogadni e bizottságok személyi összetételét. Az SZNT Nemzetiségi Bizottsága ugyanis semmivel sem tölt be nagyobb szerepkört, mint az SZNT többi bizottsága, jogállását afféle parlamenti bizottsághoz lehetne hasonlítani, tagjait pedig egy hirtelenjében kiagyalt szempont alapján hagyták jóvá. így a nemzetiségi bizottságot jobbára azok a képviselők alkotják, akiknek a választókerülete a nemzetiségek által lakott területeken van, tehát szlovákok, magyarok és ukránok. Vagyis a nemzetiségek számára nem tették lehetővé, hogy sajátos ügyeiket és érdekeiket ez a bizottság mások beavatkozása nélkül tárgyalhassa és fejthesse ki. Megalakításakor az ún. területiség elve érvényesült, de nem a nemzetiségi területi önigazgatás elve, ezt a kettőt pedig még véletlenül sem szabad összetéveszteni. S ha már ezt az elvet megemlítettük, vizsgáljuk meg közelebbről, hogyan is állunk vele. Nem titok, hogy a föderáció alapelveinek kidolgozásakor a szovjet alkotmányt vették figyelembe, viszont a csehszlovákiai nemzetiségi kérdés megoldását más modell (ha egyáltalán modellnek lehet nevezni) szerint készítették elő. 145