Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

Hogy állunk a nemzetiségi képviselettel?

Ismeretes a Csemadok tavalyi történelmi állásfoglalása is. amely leszögezi, hogy a csehszlovákiai magyar és a többi nemzetiség államjogi helyzetét az önigazgatás elvei alapján kell megoldani. Az állásfoglalásnak ez a része összhangban áll a CSKP Akcióprogramjával, amely még ma is érvényben van, s amely pontosan és félreérthetetlenül deklarálja, hogy a nemzetiségeknek joguk van önállóan és önigazgatás útján dönteni az őket érintő ügyekben. Amint látjuk tehát, mind a két dokumentum leszögezi az önigazgatás elvét, de nem a területi önigazgatásét, a nemzetiségi bizottság viszont nem a nemzetiségi reprezentáció (a valóságban tehát az önigazgatás) szerve, sőt a szó szoros értelmében nem is nemzetiségi, csak a nemzetiségek problémájával foglalkozó szerv. S mi van előkészületben? A mai napig csak egyetlenegy törvénytervezetnek a fogalmazványa készült el, amely a nemzetiségi szervek intézményes megoldását tartalmazza. Ennek alapján létre kellene hozni az SZNT mellett a Nemzetiségi Testületet, amely a nemzetiségi reprezentáció és érdekvédelem szerve lenne. Hiányát az utóbbi hónapok folyamán hatványozottan éreztük. Tagjait az SZNT nemzetiségi, tehát magyar és ukrán képviselői és a nemzetiségek köztiszteletben álló tudományos és közéleti személyiségei közül hagynák jóvá. Egyedül ez a testület töltené be az első valóságos nemzetiségi szerv szerepét. Az elképzelések szerint két szekcióból állna, a magyarból és az ukránból, bár komolyan fontolóra kellene venni, hogy nem lenne-e célszerűbb létrehozni külön magyar és külön ukrán nemzetiségi érdekvédelmi szervet. A józan ész, a gyakorlati követelmények és az egyenjogúság is e megoldás mellett szólnak. Az egyes nemzetiségektől, amelyek egyenrangúak a nemzetekkel, nem lenne szabad megvonni azt a jogot, hogy létrehozzák különkülön saját reprezentatív szervüket. így az ukránok nem képviselhetnék a magyarokat, a magyarok pedig az ukránokat. Ennek a szervnek a szerepét nem helyettesíthetik azok a nemzetiségi képviselők, akik az arányosság alapján tagjai a képviseleti testületeknek. Sőt a kulturális és a társadalmi szervezetek sem vállalhatják magukra tartósan a nemzetiségi képviselet feladatát. Az ún. majorizálás lehetőségének megakadályozását célzó intézkedéssel kapcsolatban (nemzetiségi szinten) eddig még semmiféle 146