Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

Többet vártunk, többet reméltünk

hogy a lapot, amelyet szerkesztett, érdektelenség kísérte, ami azzal magyarázható, hogy a felvilágosodás eszméje akkor még csak születőben volt hazánkban. Azóta a XVIII. század eszméi — a sza­badság, egyenlőség, testvériség hármas jelszava — a fél világot ihlették cselekvésre, köztük a mi népünket is. Kármán József szel­lemi örököseinek ma már sem a hatalom üldözésétől, sem az érdek­telenségtől nem kell tartaniuk. Az 1968-as esztendő a bizonyítéka annak, hogy a hazai magyar sajtó ismét képes következetesen szolgálni népünk érdekeit. Bízzunk benne, hogy ez a jövőben sem lesz másként, s akkor az igazság szolgálatában munkálkodó hazai magyar újságírás nem talál süket fülekre: szavát meghallgatják, útmutatását követik. A sajtó nyilvánosságán túl azonban arra is szükség van, hogy a széles néptömegek támogatói, sőt sok esetben éppen kezdeménye­zői legyenek a nemzetiségi kérdés megoldását szolgáló tervezetek és javaslatok kidolgozásának. A tömegek helyeslése és aktív támo­gatása nélkül a szocialista társadalmi rendszer sem képes megol­dani a nemzetiségi kérdést. Tavaly a márciusi nap ezüstös sugarai először jelentettek szá­munkra igazi tavaszt, ám sajnos nem sokáig: hamarosan eljött a nyár, s reményeinket csaknem elapasztotta. Az ősztől még jóformán el sem búcsúztunk, máris mindent belepett a fagyos tél, az idén pedig hiába siettettük a tavasz tündérét, úgy látszik, csak késve érkezik, s vele késik az igazi kikelet is. Sok minden történt az elmúlt év folyamán, az események ala­kulásával és az elért eredményekkel azonban csak részben lehetünk elégedettek. Nem titok, hogy az elmúlt hónapoktól többet vártunk, többet reméltünk. Azt is bevalljuk, hogy nem megy minden simán. Közismert, hogy tavaly nagyon mélyről indultunk. Utunk göröngyös volt, és akadá­lyokkal teli, s azzal sem dicsekedhetünk, hogy túl sokan segítettek volna elgördíteni az akadályokat. Csupán az vigasztal, hogy az utóbbi hetekben egyre többen ismerkedtek már meg problémáink­kal, és ha még nem is nyújtottak segítő kezet, legalább a megérté­sükről biztosítottak. Az elmúlt hetek folyamán így hát örömünkbe sokszor üröm vegyült, helyzetünket olykor már-már kilátástalannak láttuk, s re­141

Next

/
Oldalképek
Tartalom