Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

Lesz-e végre igazi hazánk?

Ezeket a súlyos sorokat olvasva akaratlanul is felvetődik bennünk a kérdés, vajon lehet-e Szlovákiában nemzeti államot létrehozni? Hiszen itt a szlováksághoz viszonyítva jelentős számú nemzetiség él, valójában sokkal több, mint amennyit a népszámlálás adatai kimutattak. Tekintsük csak át a hozzávetőleges számadatokat. Közismert, hogy Szlovákia lakosságának száma meghaladja a négymilliót, amint hogy az sem ismeretlen, hogy ugyanakkor több mint 600 000 magyar él itt. A cigányok lélekszáma szintén eléri a 200 000-et (az eddigi népszámlálási adatok meg sem említik őket), a ruszinoké meg az ukránoké is több mint 100 000, s végül a cseheké és az egyéb nemzetiségűeké sem marad sokkal 100 000 alatt. Vagyis míg Csehország esetében valóban beszélhetünk nemzeti államról, addig ezt a valóság és nem a népszámlálás adatai alapján aligha állíthatjuk Szlovákiáról, ahol a lakosság körülbelül egy negyede nem szlovák. Tekintettel a fentiekre tehát helytelen lépten-nyomon összetéveszteni a nemzet fogalmát az állam fogalmával. Szlovákiai viszonylatban a kettő még véletlenül sem azonos, ezek a fogalmak ugyanis szemmel láthatóan nem fedik egymást. Ezért nem lehet itt nemzeti államról beszélni még a föderáció keretében sem, s még inkább a tények meghamisításának számít ilyen körülmények között a saját nemzeti állam hangsúlyozása. Az Okáli-bizottság ilyen irányú mesterkedései a valósággal ellentétben csak azt a célt szolgálják, hogy a nemzeti kisebbségek szubjektivitásának tagadásával Szlovákiát mindenképpen nemzeti állammá nyilváníthassák. AZ EGYSÉGES TERÜLET ÉS A NEMZETI ÖKONÓMIA Az álláspont további részében még merészebb állításokkal találkozhatunk, nevezetesen azzal, hogy a szlovák és a cseh nemzet helyzetétől a nemzeti kisebbségek, a nemzetiségek és az etnikai csoportok helyzete (. . .) merőben eltérő. Ezt az állítását a bizottság azzal támasztja alá, hogy egyéb elemeken kívül nincs kiterjedt, homogén területük és komplex nemzeti gazdaságuk. Még a kiterjedtebb nemzeti enklávék (körülzárt területek) és területi sávok, ahol a nemzetiségi kisebbség relatív többségben él — sokoldalúan 114