Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig
Lesz-e végre igazi hazánk?
kötődve az államalkotó nemzet területéhez, társadalmi és gazdasági szervezetéhez —, sem alkotnak területi egységet. Furcsa indoklása ez a homogén terület és a nemzeti gazdaság szükségességének. De vajon csakugyan így van-e ez az államalkotó nemzetek esetében is? Vajon nemzeti szempontból valóban homogén területről beszélhetünk-e, ha Szlovákia lakosságának kb. egy negyede nem tartozik a szlovák nemzethez? S ha a nemzet szempontjából nem fontos annyira pontosan meghúzni a homogenitás határát, akkor miért az a nemzetiségek esetében? Köztudomású, hogy a terület nagysága és alakja sem a nemzetek, sem a nemzetiségek szempontjából nem lényeges tényező. A világ számos olyan nemzetéről és államáról tudunk, melyek területe kisebb, mint a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség által lakott terület, sőt akadnak szép számmal olyan államok is, melyek területének egy részét kilométerek választják el a többitől. Tekintsünk csak körül Európában, de Afrikában, Ázsiában és Amerikában is. A nemzeti ökonómia követelményével pedig kár sokat foglalkozni. Vagy Szlovákiának talán van önálló nemzeti ökonómiája? Nincs, mert csupán csehszlovák nemzetgazdaság létezik. Hiszen ez idő szerint is arról folyik a vita, hogy a föderáció keretében a népgazdaságot nem dezintegrálni kell, hanem ellenkezőleg, fokozni az integrációját, mert csak így lehet növelni a termelékenységet és biztosítani az ország versenyképességét a világpiacon. Erre utal a KGST és a nyugat-európai Közös Piac államainak példája is. Komplex nemzeti gazdaság nem létezhet egyetlen olyan államban sem, melyet több nemzet alkot, sőt a gazdasági integráció fokozatosan megszünteti az önálló, államalkotó nemzetek komplex nemzeti gazdaságát is. A magyar nemzeti kisebbség tehát éppúgy részese Csehszlovákia népgazdaságának, mint a cseh és a szlovák nemzet, mégsem akarják elismerni az államalkotó nemzetiségekkel való egyenjogúságát. Elméletileg e téren egyéb kritérium nem játszhat szerepet, mint anyelv és a kultúra, az pedig a magyar nemzeti kisebbség esetében vitathatatlanul megvan, és nem hiányoznak a pszichikai elemek meg a kollektív akarat sem. A bizottság álláspontjára azonban a következő sorok teszik fel 115