Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence

A menyasszony

Ha csak rágondol, minden, ami rossz és gonosz benne, ki­tör, és olyan a lelke, mint egy beteg gyomor. Micsoda kegyetlenség ez, micsoda embertelen harc nőhet ki az ilyen laza kapcsolatból? Zelma pontosan fel tudja mérni, mert csak véletlen, hogy ő került felül, ugyanúgy alul is marad­hatott volna, és valószínűleg nagyon sok asszony maradt már alul. A véletlen védte volna meg? Nem hiszi, az ember felfogása és beállítottsága kétségtelenül szerepet játszik az ilyen kiélezett helyzetekben. Ma már biztosan tudja, hogy sokkal több érzelemmel ment bele ebbe a csúnya já­tékba, mint a férfi, és mégis megfordult a kocka. Nyilván azon múlott, hogy ő vállalni is akarta a kockázatot. Ki tudná ezt pontosan megmagyarázni? Az esti órákban terjedt el a hír, hogy a hivatalnok a kar­jába lőtt, és a mentők a kórházba szállították. Zelma szá­mára olyan volt a hír, mint szomjas embernek, ha tiszta forrásra talál. Végre ez is a legjobban sikerült, és nincs többé mitől tartania. A kininből legfeljebb neki is jutott. Mindenesetre igyekeznie kell, fel kell készülnie rá, hogy minél előbb elkerüljön innen. Minél előbb, még mielőtt a másik kikerülne a kórházból. Nincs itt többé semmi dolga. Az anyja Linával is ellehet, és majd ha valahol gyökeret ver, magához veszi. Egy kis pénze még maradt, ebből elél három-négy hónapig, azután valahogy kialakul a sorsa. Nincs még veszve semmi. Ekkor nyitott be Emma. — Jókor jössz, Emma, tüstént próbálhatsz. — Mit gondolsz, szép leszek benne? Zelma mosolygott, de még benne voltak az átélt gyötrel­mek. — Nem tudom, Emma, honnan is tudnám? — Ö, én nagyon szép szeretnék lenni, olyan szép, hogy mindenki utánam bámuljon és csodálkozzon. — Nem kell félned, majd bámulni és röhögni fognak. Ebben a pillanatban Zelma Emmára nézett, és részvét szorította össze a szívét. Lenn van ez a szegény, és a másik maradt felül. Különös, hát ez lehet két ember kapcsolatá­ból? Hát valóban kíméletlen harc lenne, ami a férfi és a nő 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom