Magyar Jeremiád – Visszaemlékezések, versek, dokumentumok a deportálásról és a kitelepítésről, 1946-1948
IV. „Szétszórtak bennünket, mint hulló levelet..."
Duba Lajos TEMETŐKERTBEN Ebben a viharos életben voltam a temetőben, Néztem a sírokat, az jutott eszembe: Sok síremléken olvasom ezt a felírást: Ide várja a hitves szeretett jó párját. De eztet a sors másképpen rendezte, Nem jön ide már sokaknak kedvese. Drága emlékkövön üres lesz a név helye, Messze idegenbe megy a szerető hitvese. Könnyes szemmel válunk meg a hazai rögtől, A földben nyugvó drága jó hitvestől. A sors keze nem kímél most senkit, A szülőföldjéről elrabol mindenkit. 1947 144
/