Magyar Jeremiád – Visszaemlékezések, versek, dokumentumok a deportálásról és a kitelepítésről, 1946-1948

IV. „Szétszórtak bennünket, mint hulló levelet..."

Czímer Péter EMLÉKVERS 1946. DECEMBER 13-RA Tragédia dalban elbeszélve Jön december tizenhárom, Beszélgették szerte, Szomorúan, de hát így van: Itt a világvége! Egy bolygó jön, vagy üstökös - Ki emigyen, ki másképp beszélte -, Fontos az, hogy óriási, S rázuhan a földre! Háromszorta nagyobb, Mint a Földünk, szegény. - Háromszázszor, nem háromszor! - így is szólt a beszély. Végül kisült, hogy meteor Csupán ő, szegényke, Pár országot pusztít el csak, Ahol Földet ére. A rádió is kürtölte, Szerte a világban, Igaz lesz, mert négy csillagász Öngyilkos lett Franciaországban. Hát, a szegény vénasszonyok, Nem tom', mit éreztek, Pláne, kiknek sok pénzük volt, Biztos megőrültek! - Nem csodálják - azt hiszem - hát Azon szerencsések, Kik ezután megmaradtak, 122