Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Gyárfás István Tihamér 48 «y Gyárfás István Tihamér (Léva, 1863. dec. 14. — Besztercebánya, 1916. dec. 13.): irodalomtörténész, archeológus. Nagyszombatban végezte a kat. teológiát, egy ideig tanított az ottani gimnáziumban, később a brassói főgimnáziumba helyezték át. — F. m.: Őskeresztény műemléki tanulmányok (1887) ; Az iskolai színjátékokról (1896) ; Faludi Ferenc élete (1911). cs Gyarmathi Miklós (16. sz.): egyházi író, reformátor. Mint királyhelmeci ref. pap válaszolt az ellenreformáció támadására Keresztyéni felelet Monozlai András veszprémi püspök... könyve ellen ... (Debrecen, 1598) c. könyvével. Gyarmathi vitairatára Pázmány Péter válaszolt (Keresztyén felelet..., Graz, 1607). cs Gyöngyösi István (Ungvár, 1629 — Csetnek, 1704. júl. 24.) : költő. Valamennyi jelentősebb művét az akkori Felső-Magyarországon alkotta. Tanulmányait Eperjesen és Sárospatakon végezte, ügyvéd lett, majd seregbíró a füleki várban. Később Wesselényi Ferenc nádor titkára, s bizonyára tudott az őáltala tervezett Habsburg-ellenes szövetkezésről. Az öszszeesküvés leleplezése után fogságba került, A murányi vár de a füleki vár börtönéből sikerült kiszabadulnia, s a vád alól magát tisztáznia. Megválasztották Gömör megye alispánjának, s 1683-ban részt vett a Thököly Imre által összehívott részleges kassai országgyűlésen, két évvel korábban pedig a Habsburg-pártiak soproni gyűlésén. A kuruc—labanc háborúban mindig a megyéjében győztes félhez csatlakozott, élete végén II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát támogatta. 1664-ben Kassán jelent meg az a műve, amellyel egyszerre híressé vált a magyar irodalomban: Márssal társalkodó Murányi Venus avagy annak emlékezete miképpen az méltóságos gróf hadadi Wesselényi Ferenc, Magyarország palatínusa, akkor füleki kapitány az tekintetes és nagyságos gróf rimaszécsi Szécsi Mária asszonnyal