Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

49 Gyöngyösi István íV*tJ Gyöngyösi kézírásos verse jövendőbeli házasságukról való titkos végezése által csudálatosképpen megvette az híres Murány várát. A műben Gy. megtörtént eseményt énekel meg, méghozzá a főszereplők, a költő gazdái, Wesselényi Ferenc és Széchy Mária visszaemlékezése alapján. Rákóczi György erdélyi fejedelem háborút indít III. Ferdinánd római császár és magyar király ellen. A felső-magyarországi főurak és városok nagy része csatlakozik hozzá, így a kulcsfontosságú Murány vára is birtokába kerül. Wesselényi Ferenc füleki kapitány hű marad a Habsburg királyhoz, harcol az erdélyiek ellen, s azt a parancsot kapja Bécsből, hogy hódítsa vissza a hatalmas kősziklára épült murányi várat. A főúr ravasz cselhez folyamodik: megkéri a várban lévő egyik úrnő, az özvegy Széchy Mária kezét, aki titokban megnyittatja neki a kapukat, s így az asszonynyal együtt, véráldozat nélkül, lesz övé a vár Gyöngyösi híres munkájának címlapja is. Az elbeszélő költemény szépen ritmizált, szabályos négyes rímű felező tizenkettes sorokban készült, s könnyed verselése oly népszerűvé tette, hogy hosszú időre a magyarországi nemesség legkedveltebb olvasmányává vált. A Murányi Venus rövid idő alatt számos kiadást ért meg. Igazi hozzáértéssel először Arany János hasonlította össze Gy. és Zrínyi epikus költeményét, s rámutatott a Murányi Venus alapvető hibáira is. Krasznahorkaváraljáról ajánlja Gyöngyösi másik nevezetes epikus költeményét, a Kemény János emlékezetét (1693). Felföldi témát énekel meg Gy. abban a terjedelmes elbeszélő költeményében is, amely Thököly Imre kuruc vezérnek Zrínyi Ilonával kötött házasságáról és a kassai or-