Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Beniczky Emil 22 Beniczky Emil (Alsómicsinye, 1838. dec. 2. — uo., 1864. dec. 1.): író. Tanult Bécsben és a nagyszombati papneveldében is. — F. m. : Nef elejtsek (karcolatok, Pest, 1861) ; A magyar Jacobinusok (regény, uo., 1861) ; Tündérfi Kál­mán úr kalandjai (regény, uo., 1865). cs Beniczky Lajos (Alsómicsinye, 1813. máj. — uo., 1868): történetíró, író. Egy ideig Zólyom megye alispánja volt, a szabadságharc alatt mint honvédtiszt tüntette ki magát. A világo­si katasztrófa után halálra ítélték, majd ke­gyelmet kapott. — F. m. : Kálmán király és József császár (Pest, 1858) ; Kaleidoskop vagy éji álmok (uo., 1859); Országgyűlési beszéd (uo., 1861); B. L. bányavidéki kormánybiztos és honvédezredes visszaemlékezései az 1848/ 49-iki szabadságharcról s tót mozgalomról (1924). cs Beniczky Péter (Vác, 1608 — Nagyszombat, 1664. febr. 8.) : költő. Nagyszombat mellett, Ló­con volt birtoka, jórészt itt élt. A magyar ba­rokk legnépszerűbb költője volt, s ezt első­sorban a megverselt Magyar példabeszédek­nek köszönheti. Kötetben vallásos és vitézi verseivel együtt jelentek meg Magyar rithmu­sok címmel (Nagyszombat, 1664). 1873-ban Franko Sasinek szlovák történész kéziratból a példabeszédeket és néhány más versét szlo­vákul is kiadta. Mivel a kézirat azóta elkal­lódott, nem lehet megállapítani, hogy ezek fordítások-e, vagy Beniczkytől származnak. írod.: Kovács Dezső: B. P. élete és költészete (Irodalomtörténeti Közlemények, 1906); Csan­da Sándor: Magyar—szlovák kulturális kap­csolatok (Bratislava, 1959). cs Benyák Bernát József (Komárom, 1745. dec. 6. — Selmecbánya, 1829. márc. 1.): író. Piarista tanár volt, Trencsénben és Selmecen is taní­tott. Filozófiai, nyelvészeti munkákat, isko­ladrámákat és verseket írt, ezek nagy része kéziratban maradt. írod.: Takáts Sándor: B. B. J. és a magyar oktatásügy (1891). cs Benyovszky Móric (Verbó, 1741 — Madagasz­kár, 1786) : emlékíró. Katonatisztként a len­gyelek mellett harcolt, a cári csapatok el­fogták, s Kamcsatkára száműzték. Innen Franciaországba szökött, s gyarmatot alapítani Madagaszkárba küldték. 1776-ban Madagasz­kár királya lett. Rendkívül kalandos, viszon­tagságos életéről több magyar regény is ké­szült (Gaál József, Jókai Mór, Radó Antal). Emlékiratait franciául írta, s először angolra fordítva jelentek meg 1790-ben Londonban. Már Gvadányi József írt verses elbeszélést életéről: Rontó Pálnak és gróf Benyovszky Beniczky Péter verseskötetének címoldala

Next

/
Oldalképek
Tartalom