Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Madách Gáspár 76 91 Madách Gáspár (Alsósztregova, 1590 — ?, 1647) : költő, műfordító. Rimay János unokaöccse és Az ember tragédiája szerzőjének egyik őse. Alsósztregovai birtokain gazdálkodott, később Nógrád megye szolgabírája, majd alispánja. Szerelmes, vitézi, vallásos és moralizáló témájú költeményeket írt. Az ő szerzeményeinek elsősorban azokat a verseket tarthatjuk, amelyekre megjegyzései utalnak. Ezek közé tartozik Wesselényi Ferenc nevére írt költeménye, amelynek számos részlete Balassi vitézi költészetére utal. írod.: Radvánszky Béla: Sztregovai M. G. versei (Irodalomtörténeti Közlemények, 1901); Rimay János összes művei (1955); Bóta László: A Madách—Rimay-kódexek szerelmes versei (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967); Varga Imre: Tallózások M. G. körül (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968). cs Madách Imre (Alsósztregova, 1823. jan. 21. — uo., 1864. okt. 5.): költő, író, drámaíró. A magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Neve elválaszthatatlanul összefonódott világszerte ismert fő művével, Az ember tragédiájával. Szülőhelye, Alsósztregova, Losonctól nem messze, a Sztregova patak völgyében húzódik meg. A falut már M. korában főként szlovákok lakták, ö maga is jól beszélt szlovákul. A ma is látható M.-kastély M. I. apja idejében épült. A régi kastély, ahol M. született, s melyet életrajzírói emeletes, kéttornyú épületként emlegetnek, már rég nem áll, 1928-ban bontották le. Az új, piros cseréptetős, földszintes kastélyt, ahol a felszabadulás utáni években iskola és óvoda működött, 1964-ben, M. halálának százéves jubileuma alkalmából renoválták, s azóta irodalmi múzeumként őrzi a költő emlékét. Maga a költő szerette ezt a jellegzetes vidéket. Számos költeményében idézi fel szülőföldjének szépségeit. 1841-ben Trencséni, másképp Tepliczi fürdők c. (Teplice rajzával) lelkes cikket írt a Regélőbe, amely értékes adatot tartalmaz a fürdő akkori állapotáról. Régi nemesi családból származott. M. elődei 1235ben II. Endrétől kapták nemességüket. Ősei között orvosokat, írókat, jogászokat, katonákat találunk. M. Péter a Thököly-fölkelés idején, 1682-ben Kassát foglalja el. Dédapja, M. János, biblikus cseh nyelven írt vallásos költeményeket. Rimay János (akinek anyja Madách lány volt) verseinek jelentős része M. Gáspár másolatában maradt fenn. M. apja művelt, kitűnő szakember volt, nagy hozzáértéssel gazdálkodott. Halála után (1834) a gazdaság irányítása és a gyermekek nevelése édesanyja, Majthényi Anna vállaira nehezedett, aki szigorúan, de mintaszerűen törődött a családdal. Fiait Kovács János „hófmester" oktatta, akit M. egyik tollrajzában meg is örökített. Erről a kedvteléséről később sem tett le. Számos rajza és olajfestménye maradt