Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

29 Czvittinger Dávid za volt ekkor Komáromban „az olympusi berek ..., ahol Cz. mintegy a házigazda szerepét játszotta" (Mikszáth). Cz. munkájának az eredménye, hogy Komárom megye már 1832ben felhívta az Akadémia figyelmét a népköltészet gyűjtésére — több mint egy évtizeddel megelőzve Erdélyi János kezdeményezését. A komáromi öt esztendő pályájának legtermékenyebb évei közé tartozik. Cz. a latinon és a németen kívül a szlovák nyelvet is beszélte. 1835 őszén mint az Akadémia Czvittinger Dávid lexikonának címlapja újonnan megválasztott segédjegyzője és levéltárnoka Pestre költözött. Legismertebb költeménye, a Riadó (1848), plebejus hevessége, zsarnokellenes támadása, gyújtó mondanivalója révén Petőfi legszenvedélyesebb hangú harci dalaival is kiállja a versenyt. A reformkor lírikusai közül — Petőfit kivéve — a legtöbb és legsikerültebb népies verset Cz. életműve tartalmazza. Élete végső másfél évtizedét szinte kizárólagosan nyelvészeti és szótárírói munkásságának szentelte. Költőnknek 1906-tól Érsekújvárott szobra áll, s a CSEMADOK helyi szervezete minden év márciusában megrendezi a Czuczor Gergely Kulturális Napokat. — F. m. : Cz. G. összes költői művei I—III. (1899); Cz. G. válogatott művei (1956). írod.: Koltai Virgil: Cz. G. élete és művei (1885); Révész Bertalan: Cz. G. pályakezdése (Irodalomtörténeti Közlemények, 1978). r Czvittinger Dávid (Selmecbánya, 1676 — uo., 1743) : irodalomtörténész, a mo.-i irodalomtörténetírás úttörője. Felső-mo.-i nemesi családból származik. Tanulmányait különböző német egyetemeken végezte. Már külföldön gyűjtötte a mo.-i írók lexikális adatait, majd ezeket kiegészítette a róluk szóló értékelésekkel is. Közel háromszáz író adatait tartalmazó könyve: Specimen Hungáriáé Literatae (Frankfurt — Lipcse, 1711) latinul jelent meg, s külföldön is felhívta a figyelmet a magyar irodalomra. írod.: Tarnai Andor: A magyar irodalomtörténeti hagyomány kialakulása (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961); Szent-Iványi Béla: Cz. Specimenjének első ismertetője (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963). cs