Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

15 "'••fi A zólyomi vár, Balassi szülőhelye Anna nemcsak egy asszonyt, hanem általában a szerelmet jelentette számára, mint Danténak Beatrice vagy Petrarcának Laura. A hozzá írt nagyszerű szerelmes versekkel teremtette meg B. a magyar világi lírát. A költő abban bízik, hogy végre sikerül elnyernie a közben dúsgazdaggá lett özvegy kezét, s általa nemcsak a főúri osztályba kerül vissza, hanem elnyerheti az igazi boldogságot is. Újból a költészet eszközeivel igyekszik szerelmét meghódítani, egymás után küldi Annához szebbnél szebb verseit, s megteremti velük irodalmunk első összefüggő lírai remekművét: a Júlia-ciklust. (A humanista költők példájára nevezte el Annát Júliának.) Ekkor érte élete legnagyobb csalódása: Anna még csak nem is válaszolt gyönyörű versekben írt szerelmes leveleire. Neheztelt Balassira, amiért őt annak idején hűtlenül elhagyta, s tudott 1588. évi érsekújvári botrányáról. B. 1588-tól Lengyelországban írja, gyakran még Júliát is idézve, a szép Célia-verseket Szárkándi Annához, a házigazda, Wesselényi Ferenc feleségéhez. Majd meghallja, hogy idehaza is megkezdődött a harc a török hódítók ellen az ország felszabadításáért. Nyomban hazasiet, s öccsével együtt vitézül harcol Esztergom ostrománál. Itt érte a törökök halálos lövése. A Balassiak családi sírhelye a hibbei templomban látható. Balassi Bálint A zólyomradványi Radvánszky-kastély, melynek könyvtárában megtalálták Balassi Bálint verseit A kripta felett márványtábla őrzi a költő emlékét ezzel a felirattal: Gyarmathi Balassi Bálint vitéz főúr és nagy költő Esztergomvár ostrománál 1594. május 19-én megsebesült, ugyanott 1594. május 25-én meghalt s e templomban temettetett el. Szerette hazáját, szerzett éneket, dalt, harcmezőn esett el. A hazáért élt, halt. E táblát Liptó vármegye közönsége állította. — B. életében versei nem jelentek meg nyomtatásban, de kéziratban sokan másolgatták. Később vallásos és vitézi költeményei jórészt megjelentek különböző összeállítású énekeskönyvekben. Fajtalannak nevezett szerelmes versei megvoltak Zrínyi Miklós könyvtárában is. Szerelmi költészetének nagy részét összegyűjtve a zólyomradványi kastélyban találták meg 1874-ben (Balassi-kódex). 1958-ban a bécsi Nemzeti Könyvtárból küldték Bratislavába a Fanchali Jób-kódexet, amely B. szerelmes drámáját is tartalmazza. Azonosságát e sorok írója identifikálta, s még ez évben közölt belőle részleteket az Irodalmi Szemlében és a Korunkban. B. a Szép magyar komédiát Castelletti Kristóf Amarilli című olasz pásztorjátékából dolgozta át magyarra. írod.: Erdélyi Pál: B. B. (1899); Eckhardt Sándor: Az ismeretlen B. B. (1943); Klaniczay Tibor: A szerelem költője (l. Reneszánsz és