Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Bálint Aladár 16 Balassi emléktáblája a hibbei templom szentélyében A virti kastély megjelent kötetének a darabjait, s mikor 1799-ben nyugdíjba vonul, a Komárom melletti Virtre, egy volt tanítványának a birtokára költözik. S itt születnek meg Virt (tehát Komárom) környékéről s B. Sz. D. tollából a magyar költészet talán első szorosabban vett tájleíró versei. A nyelvész B. Sz. D. munbarokk, 1961); Eckhardt Sándor: B.-tanulmányok (1972); Csanda Sándor: B. B. költészete és a közép-európai szláv reneszánsz stílus (Bratislava, 1973). cs Bálint Aladár (Nagypeszek, 1881. dec. 2. — Bp., 1924. ápr. 20.): író, kritikus. Munkatársa volt a Nyugatnak és a Népszavának is. — F. m.: Város (novellák, 1906); Képekről munkásoknak (1907). cs Baróti Szabó Dávid (Bárót, 1739. ápr. 10. Virt, 1819. nov. 22.): költő, műfordító, nyelvész. Az erdélyi Baróton született ugyan, de szerzetesi próbaéveit nagyrészt az egykori Felföld városaiban, Trencsénben, Szakolcán. Nagyszombatban, Kassán, Besztercebányán tölti, s rendje feloszlatása után Komáromban (1774-1777) és Kassán (1777-1799) tanárkodik. Ott jelenik meg a költő első, s később csaknem minden jelentős műve, itt köt barátságot Kazinczy Ferenccel és Batsányi Jánossal, s szerkesztik az első magyar irodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot. Nem kevésbé fontos komáromi tartózkodása: itt írja első, s 1777-ben Baróti Szabó Dávid sírja a virti temetőben