Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Thewrewk Árpád 126 T Thewrewk Árpád; Ponorí Thewrewk (Pozsony, 1839. dec. 30. - Bp., 1903. nov. 4.): szakíró, kritikus. Tanár volt Eperjesen (1862— 69), Pozsonyban (1869—72). — F. m.: Latin nemi szabályok magyar versekben (Kassa, 1864); A theatron (Pozsony, 1871); Pandora (A nagyidai cigányok bírálata) (uo., 1872). b Thewrewk Emil; Ponori Thewrewk (Pozsony, 1838. febr. 10. - Bp., 1917. febr. 24.): költő, műfordító. Józsa c. kötete (költemények) Pozsonyban jelent meg (1862). b Thewrewk József; Ponori Thewrewk (Déva, 1793. febr. 20. - Pest, 1870. nov. 4.): költő, pamfletíró. (Th. Árpád és Emil apja.) 1820-ban Pozsonyba költözött. Híve volt a konzervatív politikának, szembefordult minden haladó irodalmi és politikai törekvéssel. Fölfedezte a róla elnevezett 16. sz. eleji kódexet. Számos munkája közül több Pozsonyban jelent meg: Sajtószabadság és cenzura (1833) ; Velenczei szappanpor az új magyarok számára (vers és próza, 1834); Két eredeti színjáték (1834) ; Költőmívek (1836). b Tinódi Sebestyén (? — Sárvár, 1556. január. 30.) : költő, énekszerző. Állandó lakása Kassán volt, s itt szerezte legtöbb énekét is. Ifjú korában bekerült Török Bálint szigetvári udvarába, s itt élt 1541-ig, amikor Buda elfoglalása után urát is rabságba hurcolta a török. Gazda nélkül maradva mint vándor lantos bejárja az egész országot, mindenütt híreket gyújt, melyeket azután versekbe foglalva, lantkísérettel ad elő. 1544-ben elment Nagyszombatba az országgyűlésre, majd a keleti országrészbe, ahol Czeczei Lénárd kassai kapitány volt egyik erős pártfogója. Kassáról 1553-ban Kolozsvárra ment versei kinyomatása végett, s itt is írt néhány költeményt, hogy a fontosabb események mind bekerüljenek terjedelmes, verses Krónikájába. Nádasdy Tamás nádorral bizalmas kapcsolatban állt, ezt igazolja az a levél is, amelyet a főúr írt a kassai városi Tinódi munkájának kassai kiadása tanácshoz három évvel Tinódi halála után, özvegye pártfogolására. Ebben azt írja, hogy a költő „végleheletéig" hűséges szolgálatokat tett neki. Az első, hazánk területén történt harcról szóló históriás énekét Nagyszombatban írta 1544-ben, Az szálkái mezőn való diadalról címmel. A Léva és Párkány között az év augusztusában aratott győzelem híre „szivet adott" a nagy vereségeket szenvedett keresztényeknek, s bizonyára a szenzáció erejével