Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Reviczky Károly 108 A Reviczky-kúria Vitkócon csak bizonytalan adatok vannak. Hamarosan Reviczkyné is elhunyt, s a költő árvái rokonaihoz került kegyelemkenyérre. Később apja magával vitte Bécsbe, végül másik nagynénjénél, Reviczky Antóniánál helyezte el Léván. Itt kezdte meg iskoláit. 1865-ben Pozsonyba került a Klarissza utcai kat. gimnáziumba, ahol 1873-ban érettségizett. Első találkozását a várossal és új mostohaanyjával, egy elszegényedett trencséni ügyvéd lányával, Seipel Annával az Apai örökségben örökítette meg. Amikor anyagi helyzete rendbe jött, apja a mai Nálepka u.-ban (az egykori Hosszú u.) lakást bérelt számára, s gondoskodott ellátásáról. Apja tovább szórta a pénzt, s fiát örökségéből is kiforgatta. A magára maradt gimnazistát Korodáék vették oltalmukba. Az iskolaévet a mai Podjavorinská u.-i (a volt Edei u.) lakásukon, a szünidőt garamújfalusi birtokukon töltötte. Érettségi után magántanulóként beiratkozott a jogi akadémiára, de tanulmányait nem tudta folytatni. 1873 őszétől Garamújfaluban vállalt nevelői állást, majd Pestre került, ahol irodalmi munkásságából próbált megélni. — Az első világháború végén emléktáblát akartak elhelyezni szülőházán, Vitkócon. A készülő ünnepségről Jászai Mari is tudott, s megígérte részvételét. Az emléktábla felállítására azonban nem került sor. A vörös márvány emlékmű évekig hevert Vitkócon. Mártonvölgyi László vitte el onnan 1939-ben, s a második világháborúban, Nyitra bombázásakor tönkrement. Szerencsére feljegyezte szövegét: Ezen házban szül. 1855. évi ápril. 9-én Revistyei Reviczky Gyula Jeles írónk és költőnk (Meghalt Budapesten 1899. évi júl. 11-én) Kinek emléke a nemzet kegyeletével Áldott legyen! F. m.: R. Gy. összes költeményei (1895); R. Gy. összegyűjtött művei (1944). írod.: Babits Mihály: R. Gy. (Nyugat, 1911); Komlós Aladár: R. Gy. (1955); Mezei József: A szimbolista élmény kialakulása (1968). g Reviczky Károly (Revistye, 1736 — Bécs, 1793. aug. 10.) : diplomata, orientalista, műfordító. Diplomáciai téren működött. 1772—89 között a bécsi udvar követeként több városban (Konstantinápoly, Varsó, Berlin, London) teljesített diplomáciai szolgálatot. II. József idejében miniszter és titkos tanácsos is volt. Az eredeti szövegeket is közölve latinra fordította Háfiz perzsa költő ódáit. Más keleti nyelvekből is fordított. — F. m.: Specimen poeseos persicae (Bécs, 1771). g Rexa Dezső (Pest, 1872. febr. 28. - Bp., 1964. nov. 9.) : író, irodalomtörténész, nyelvész, műfordító. A század elején Árva megye levéltárosa és az árvaváraljai Csaplovics-könyvtár igazgatója. Alsókubinban lakott. Hviezdoslav szlovák költőt az ő javaslatára ajánlotta be Bérezik Árpád a Kisfaludy Társaságba. Szépirodalmi és műfordítói munkássága mellett jelentős irodalomtörténeti kutatásokat végzett. Több irodalmi ritkaságot tett közzé, többek között ő fedezte fel a Tót kuruc dalát is. Értékesek Pest múltjával foglalkozó művei. Szlovákiai vonatkozású Az árvái vár falképei (Sopron, 1912) című tanulmánykötete. — F. m. : Katalin (elbeszélés, 1895); Az élet-regény 1898); Az első és utolsó (1899); A modern ember (színmű, 1923); A Nemzeti Színház megnyitásának története (1927); Margitsziget (1940); Képeskönyv könyvek nélkül a régi Pestről (1947); 101 kép a régi Pest-Budáról (1959); A könyvek ára a XIX. sz. első felében (Magyar Könyvszemle, 1962.). Írod.: Szalatnai Rezső: R. D. kilencvenéves (Élet és Irodalom, 1962). g Rezik János (Koros, ? — Eperjes, 1710. aug. 4.) : tanár, tudományos író. Tanulmányait