Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

a Szovjetunióval, országunk legnagyobb kereskedelmi partnereivel. Dél-Szlovákia lakosságának legrégibb vágya az árvíz és belvíz okozta károk elleni hatásos védekezés biztosítása. Ezt legjobban a csehszlovák—magyar közös szakaszon tervezett gabčíkovo (Bős)—nagymarosi vízrendszer felépítése teszi lehetővé. A dunai erőmű felépítése teljes biztonságot és védelmet jelentene a Csallóköznek, Bratislavának, valamint a folyó balés jobbpartján fekvő településeknek. A biztonság fokozását és a tökéletes árvíz elleni védelem biztosítását a mezőgazdasági termelés bővülése és intenzifikálása, a további iparosodás, de leginkább a Duna menti síkság városainak és falvainak rohamos fejlődése is megköveteli. Az 1965-ös csicsói és pati gátszakadás következtében 72 ezer hektár termőföldet árasztott el a víz. 46 községből és 3 tanyáról 53 ezer embert kellett kimenteni. A veszteségek és károk meghaladják a 3 milliárd koronát. Legnagyobb folyónk, a Duna vízi energiájának sokoldalú felhasználása hozzájárul Dél-Szlovákia és egész népgazdaságunk fejlődéséhez. A dunai erőmű tervrajzait az 1974-es év végéig kell kidolgozni, hogy a 6. ötéves tervben megkezdhessék építését. Az erőmű felépítésével megoldódik a dél-szlovákiai települések árvízvédelme, olcsó és nagy mennyiségű villamos energiához jutunk, biztonságosabbá válik és meggyorsul a hajózás. A folyó mentén nagy vízigényű ipari üzemek épülhetnek, és így megoldódik a szabad munkaerő-tartalékok helyi foglalkoztatása. Ipari célokon kívül még nagyobb mértékben lehetővé válik a Duna vizének mesterséges öntözésre való felhasználása. így a szárazságban és csapadékhiányban szenvedő területeken is emelkedik a termelékenység, és növekszik a terméshozam. A kedvező éghajlati feltételekre és a földrajzi környezetre való tekintettel a szabályozott Duna partján 13 Közös hazában 273