Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Mihály Géza: Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése 237

tovább fejlődhet majd a dolgozók pihenését szolgáló üdülési hálózat. Dél-Szlovákia járásaiban fellelhető munkaerő-tartalékok, valamint földrajzi fekvésük (hazánk délen hosszú szakaszon Magyarországgal szomszédos), mindez igen fontos tényező a nemzetközi munkamegosztás szempontjából is. Kelet-Szlovákia pedig közvetlenül a Szovjetunióval határos. A Szovjetunióval folytatott kölcsönös együttműködésnek mind Kelet-Szlovákia, mind országunk gazdasági fejlődése szempontjából kulcsfontosságú jelentősége van. Tekintettel a Szovjetunió óriási nyersanyag-forrásaira, az ipari és mezőgazdasági termelés terjedelmére, a belső piac méreteire, a Szovjetunió hazánk rendkívül jelentős partnere. Az 1966-ban befejezett széles nyomtávú vasútvonalon átrakás nélkül szállítható a vasérc a Kelet-szlovákiai Vasműbe, a szovjet szén a Vojany-i (Vaján) hőerőműbe. Dél-Szlovákia iparának egyik legfontosabb nyersanyaga a Szovjetunióból importált kőolaj. A Barátság kőolajvezeték évente 23 ezer vasúti ciszternakocsit helyettesít. Energiaalapunkat tovább növeli a Barátság földgázvezeték befejezése és a gyors ütemben épülő új nemzetközi földgázvezeték, melynek építését ugyan tíz évre tervezik, de Ausztriába és Olaszországba már 1973 januárjától megkezdődött a földgázszállítás. A dél-szlovákiai járások gazdasági fejlődésére ugyancsak kedvezően hat a Csehszlovák és Magyar Külkereskedelmi Minisztériumnak a határmenti árucsere-forgalomról és gazdasági együttműködésről szóló egyezménye, amely 1969. július 19-én lépett életbe. Az egyezmény lehetővé teszi minden dél-szlovákiai járás számára, Bratislavától egészen Trebišovig (Tőketerebes) és Michalovcéig a kölcsönös gazdasági és kereskedelmi együttműködést a magyarországi járásokkal egészen Győrtől Miskolcig és Kisváradig. Az egyezmény pontosan tartalmazza a cserélhető áruk jegyzékét. Mi 274